Tiszapüspöki és a környező területek már az ősidők óta lakott terület. Az edénytöredékekből arra lehet következtetni, hogy egykor a virágzó Körös-kultúra népe lakta a vidéket.
A későbbi korokból egy szarmata-kori hombáredény, egy tál, és további edénydarabok maradtak ránk. A honfoglalás kori temetőkből pedig többek között egy ezüstgyűrű is előkerült.
Első írásos említése 1009-ben született, az egri püspökség létrehozásakor. Később IV. Béla oklevele megerősíti az egri püspökség birtoklevelét, 1261-ben Pispuky írásmóddal.
A 16. században a település virágkorát érte, 1622-től anyakönyvet is vezetnek a településen, 1643-ban pedig felépült az új kápolna.
Tiszapüspöki község neve székely-magyar rovással.
Az 1692-1699-es évek közt, mint elnéptelenedett település, puszta volt nyilvántartva. 1718 után, a Jászságból, Egerből, Galíciából érkeztek telepesek. Megjelentek az első „iparosok”, vízimolnárok, téglaégetők, csizmadiák.
A település képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választás óta, a polgármesterrel együtt 7 főből áll.
Népcsoportok, vallási megoszlás
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10] Ugyanekkor a lakosság 58,7%-a római katolikus, 5,8%-a református, 0,4%-a evangélikus, 0,3%-a pedig görögkatolikus vallású volt, a lakosság 0,5%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozott, 16,1% pedig nem tartozott egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem. 18,1% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[11]
A 2011-es népszámlálás szerint a települést 2133-an lakták,[12] melynek 85%-a magyar és 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. A vallási meggyőződés szerint a település lakóinak 36%-a római-katolikus, 4%-a református, 1%-a más valláshoz vagy felekezethez tartozónak vallotta magát, további 59% pedig nem vallásos vagy nem válaszolt a kérdésre.
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 15,3% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% görögnek, szlovénnek, szerbnek és románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,6% volt római katolikus, 3,6% református, 0,7% görög katolikus, 0,2% izraelita, 0,1% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 23,7% felekezeten kívüli (52,9% nem válaszolt).[13]
A község lakóinak boldogulása mindig kapcsolatban állt a mezőgazdasággal. Az egykori Tiszatáj Szövetkezet (aminek a gépműhelyéből egy minimalmot alakítottak ki, de ma már az sem működik) megszűnése után megalakult az Aranykorona Mezőgazdasági Szövetkezet, ami részvénytársaságként működik, és elsősorban gabonafélék termesztésével foglalkozik.
Korábban meghatározó volt az állattenyésztés, de mára a jelentősége lecsökkent, és csak kisebb mennyiségben foglalkoznak a helyiek szarvasmarha, sertés -és baromfitartással.
Ipar
Az első iparosok a 16. században jelentek meg Tiszapüspökiben. Ők posztót készítettek, nyersbőrt puhítottak, téglát égettek. Rajtuk kívül cipészek (csizmadiák) és más kisiparosok működtek a településen.
Manapság már csak néhányan élnek az iparból vállalkozóként: lakatosok, asztalosok, fuvarozók és fodrászok.