A vármegye középső-keleti részén helyezkedik el. Mindössze három települési szomszédja van: észak felől Bugac, kelet felől Jászszentlászló, dél felől pedig Szank; nyugat felől Bugachoz tartozó, jobbára lakatlan külterületek határolják.
Móricgát, előző nevén Móritz Gattya területe a régészeti források szerint mát a bronzkorban is lakott hely volt, de területén szarmata korból való leletek is napvilágra kerültek.
Móricgát már a 15. században önálló településként volt említve, mely kezdetben a Győaljaiak, később Kamarás Pál birtokaként volt ismert. 1515 körül a falu elpusztult, majd később, 1642-ben az elnéptelenedett pusztát Szeged használta. A falu egykori kőtemplomának romjai azonban még a 17. század végén is láthatóak voltak. Később, 1702-ben I. Lipót adománylevelében a Jászkunságot, Móricgáttal együtt a német lovagrendnek adományozta. Ez az irat említette a Jász-kun községek mellett Móritz Gáthy és Sánk pusztát is. Később szabadságuk megváltásáért a különböző települések önként fizettek, így a 17. században Móricgát pusztáért Kiskunlacháza fizetett 2000 forintot. Móricgát közigazgatásilag sokáig Kiskunlacházához tartozott, 1893-ban Móricgát egyesült Szankkal.
A sokáig néptelen puszták legelső lakói Szankon a Szőlősoron, Móricgáton pedig a Sziget dűlőben, a későbbi tanyasor helyén éltek, itt alakult ki a mai település magva is.
Csontos Máté László polgármester 2023. június 6-án elhunyt,[9] de a hatályban lévő választási jogszabályok értelmében a következő önkormányzati választásig, 2024. június 9-ig időközi választást már nem lehetett kiírni a településen. Emiatt a közbenső időben ügyvivőként az alpolgármesternek kellett ellátnia a polgármesteri feladatokat.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 3,7% németnek, 0,2% románnak mondta magát (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70%, református 10,7%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 4,8% (12% nem nyilatkozott).[10]
2022-ben a lakosság 83,1%-a vallotta magát magyarnak, 6,6% németnek, 0,5% románnak, 0,2% örménynek, 0,2% bolgárnak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,2% volt római katolikus, 8,2% református, 0,7% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 7,1% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).[11]