1212-ben Ince pápának a veszprémi püspökséghez intézett levelében, már községként említették. A szekszárdiapátság egyházi nemesei lakták, külön ispánjuk alatt, akinek e helység volt a székhelye. 1433-as emberölési perben szerepelnek fajszi prediálisok.[4]
A török hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1715. évi összeírásban a nemes községek között szerepel, de azért 21 jobbágyháztartást is vettek fel az összeírásba. A római katolikus plébánia 1720-ban alakult és ez időtől vezetik az anyakönyveket is. A katolikus templom 1750-ben épült, ezt azonban 1908-ban villámcsapás miatt lebontották, s helyébe újat emeltek. 1848-ig a vallás- és a tanulmányi alap volt a helység földesura, de a kalocsai érsekségnek és a vallásalapnak voltak itt nagyobb birtokai.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,8%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1,1% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (22,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,7%, református 3,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 3,1% (28,9% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 86,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% cigánynak, 0,5% szerbnek, 0,5% németnek, 0,3% horvátnak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és ukránnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,6% volt római katolikus, 2% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (42,5% nem válaszolt).[13]