PROFILBARU.COM

	Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye; (Archidioecesis Colocensis-Kecskemetensis)
	Elhelyezkedés
Ország	Magyarország
	é. sz. 46° 31′ 60″, k. h. 18° 59′ 08″46.533300°N 18.985600°E
	Statisztikai adatok
Terület	8372 km²
	Lakosság
Teljes	541 005
Egyházmegyéhez tartozók	371 833 (68,7%)
	További jellemzők
Egyház	római katolikus egyház
Rítus	latin
Alapítás ideje	1000
Alapító	I. István
Székesegyház	Nagyboldogasszony-főszékesegyház; Urunk mennybemenetele-társszékesegyház
	Vezetése
Érsek	Bábel Balázs
	Térkép
	Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye
	Honlap
	Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye weboldala; Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye témájú médiaállományokat.

A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (Kalocsai érsekség, latinul: Archidioecesis Colocensis-Kecskemetensis) egyike az I. István által alapított magyarországi katolikus egyházmegyéknek. Kezdetektől fogva érsekség volt, ámbár az Esztergomi érsekség mind a mai napig megőrizte a vele szembeni előnyeit, így a második legmagasabb rangú egyházmegye Magyarországon. Jelenlegi főpásztora Bábel Balázs.

Főszékesegyháza a kalocsai Nagyboldogasszony érseki főszékesegyház. Társszékesegyháza a kecskeméti Urunk Mennybemenetele érseki társszékesegyház. Volt társfőszékesegyháza a Bácsi Szent Pál érseki társfőszékesegyház

Történelem

Bővebben: A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye története

Neve

Több névváltoztatáson is átment:

Neve eleinte Kalocsai érsekség.
Később, mikor Bács is érseki székhely lett, neve Kalocsa-Bácsi érsekségre változott
A török uralom idején elpusztult Bács városa, és újra a Kalocsai Érsekség nevet használták, de hivatalosan megmaradt a Kalocsa-Bácsi érsekség név
A kiegyezéskor hivatalosan is Kalocsai érsekség lett a név.
A trianoni békeszerződés után a Magyarországon maradt részek neve újra Kalocsa-Bácsi érsekség lett, illetve az elszakított területek neve Bácsi apostoli Közigazgatás, melynek székhelye Szabadka volt.
Ez az állapot megváltozott, mikor 1968. január 25-én az elszakított területek helyén megszervezték az új püspökséget, a Szabadkai egyházmegyét.
1993-ban II. János Pál pápa rendezte a magyarországi helyzetet is. Ekkor lett a Kalocsa-Bácsi érsekségből Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye, melynek társszékhelye Kecskemét lett.

Szervezet

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök

Bővebben: Kalocsai érsekek listája

Fénykép	Név, beosztás	Születési helye, ideje	Kinevezés dátuma
	Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek	Gyón, 1950. október 18. (74 éves)	koadjutor püspöknek kinevezve: 1999. február 24. Megyés püspök: 1999. június 25.

Területi beosztás

Az érsekség területe négy főesperességre oszlik: Főszékesegyházi főesperesség

Területe két esperességre oszlik:

Kalocsai esperesség
Keceli esperesség

Bácsi főesperesség

Területe két esperességre oszlik:

Bácsalmási esperesség
Jánoshalmi esperesség

Bodrogi főesperesség

Területe két esperességre oszlik:

Bajai esperesség
Hajósi esperesség

Kiskunsági főesperesség

Területe négy esperességre oszlik:

Kecskeméti esperesség
Félegyházi esperesség
Majsai esperesség
Solti esperesség

Jegyzetek

További információk

Berauer József: A Kalocsa-egyházmegyei rom. kath. népiskolák története. Kalocsa, 1896 Online
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye névtára; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Kalocsa, 1996
1848/49 és ami utána következett... Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848–1851 közötti anyagából. Forráskiadvány; szerk. Lakatos Andor, Sarnyai Csaba Máté; Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár–Kalocsai Érseki és Főkáptalani Levéltár, Kalocsa, 2001 (A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai)
A Kalocsa-bácsi Főegyházmegye történeti sematizmusa, 1777–1923; szerk. Lakatos Andor; Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, Kalocsa, 2002 (A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai)
Lakatos Andor: A Kalocsai Érsekség 100 esztendeje. A Kalocsa-Bácsi Érsekségtől a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyéig, 1909–2009; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Remény–Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Pozsony–Kalocsa, 2009
Rádi József: Kalocsán, Gemencről. A kalocsai érseki uradalom erdő- és vadgazdálkodásának története az 1700-as évek végétől 1945-ig; Pro-Invest Kft., Kalocsa–Dunakeszi, 2012
A kalocsai érseki egyház története, 1-2.; összeáll. Katona István, ford. Takács József, sajtó alá rend., előszó, kieg. jegyz. Thoroczkay Gábor, szerk. Romsics Imre; Kalocsai Múzeumbarátok Köre, Kalocsa, 2001–2003
Rádi József: Kalocsán, Gemencről. A kalocsai érseki uradalom erdő- és vadgazdálkodásának története az 1700-as évek végétől 1945-ig; Pro-Invest Kft., Kalocsa–Dunakeszi, 2012
Rádi József: A kalocsai érseki uradalom vadászkastélyai; Pro-Invest Kft., Kalocsa–Dunakeszi, 2013
Koszta László: A kalocsai érseki tartomány kialakulása; Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület, Pécs, 2013 (Thesaurus historiae ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi)
Tóth Tamás: A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 18. századi megújulása Patachich Gábor és Patachich Ádám érsekek idején; METEM–HEH–Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, Budapest–Kalocsa, 2014
Kalocsai kincsestár. Válogatás a Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények egyházművészeti anyagából; szerk. Lakatos Adél; Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények Érseki Kincstár, Kalocsa, 2015 (A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai)
Mária-enciklopédia. Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. A Kalocsai Főegyházmegyében 1950–51-ben készült, Szűz Mária tiszteletéről szóló lelkipásztori jelentések szövegének kiadása, az egyházmegyei sematizmusok adataival kiegészítve; szerk. Lakatos Andor, művészettörténeti áttekintés, képvál. Lakatos Adél; KFL, Kalocsa, 2016 (A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai)
C. Tóth Norbert: A Kalocsa-bácsi Főegyházmegye káptalanjainak középkori archontológiája; KFL, Kalocsa, 2019 (A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai)