Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis), korábban esztergomi érsekség vagy esztergomi főegyházmegyerómai katolikusegyházmegye. Magyarországon található, a Magyar katolikus egyház kitüntetett szereppel bíró egyházmegyéje. Élén az esztergom-budapesti érsek (korábban esztergomi érsek) áll. Védőszentje Szent Adalbert püspök. Területi fennhatósága Komárom-Esztergom vármegye keleti felét és a fővárost foglalja magába. Magyarország legkisebb területű egyházmegyéje.
Szent István király alapította 1001-ben, II. Szilveszter pápaRavennában írta alá az alapítólevelét. A király az általa alapított egyházmegyék élére rendelte az esztergomi érsekséget. Első érseke Domonkos volt. Hamarosan a kalocsai püspökség is érseki rangot kapott, de az esztergomi szék megőrizte elsőségét.
Az egyházmegye területe az első századokban az ország jelentős részét magába foglalta. Kiterjedt Esztergom, Nyitra, Turóc, Árva, Nógrád, Gömör, Liptó, Hont, Bars, Komárom, Zólyom, Szepes, Tornavármegyékre és a kunok földjére a Tisza partjain. 1776-ban az egyházmegyéből kihasították a besztercebányai, rozsnyói és szepesi püspökséget. Az egyházmegyét főszékesegyházi, nyitrai, nógrádi, gömöri, honti, barsi, komáromi, sasvári, zólyomi, tornai főesperességekre osztották fel, amelyekhez a pozsonyi és szepesi prépostok kerületei csatlakoztak. A plébániák száma (Pázmány Péter összeállítása szerint) meghaladta az ezret, s még a 16. század közepe táján is megközelítette a kilencszázat. De a török hódoltság, a protestantizmus terjedése és a belháborúk alatt számuk tetemesen megfogyatkozott. A 17. század elején alig 100 plébános működött a megyében. Pázmány buzgalma lényegesen javított a helyzeten, mert 10 évvel halála után, 1647-ben 185 plébános, 10 káplán és 21 licenciátus volt.
A 20. század elején az egyházmegye az esztergomi, a budapesti és a nagyszombati kerületre (mindegyik élén érseki helynökkel), valamint nyolc főesperességre és 46 esperességre (akkori szóhasználattal: alesperességre) volt felosztva. A plébániák száma 478, a megyében működő papoké 776, más egyházi személyeké (apácák, papnövendékek) 2408 volt, a híveké pedig 1 196 186.
A rendszerváltás után
II. János Pál pápa 1993. május 31-i Hungarorum gens kezdetű apostoli konstituciója nyomán a lelkipásztori igényeknek megfelelően bekövetkezett egyházmegyei határrendezés után területe megváltozott, neve ekkor lett Esztergom-Budapesti főegyházmegye.
Tábori püspök: 1994. április 18. Esztergom-budapesti segédpüspök: 2001. november 28. Nyugállományban: 2010. november 26.
Tevékenységek
Média
A főegyházmegye negyedévente jelenteti meg Esztergom-Budapest című lapját. Alcíme: Hit – Remény – Szeretet. Kiadó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal. Felelős szerkesztő: Tóth János Csaba.
Jegyzetek
↑Szamota István 1891: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten 1054-1717. Budapest, 504.
Borovi József: Az esztergomi érseki egyházmegye felosztásának és a besztercebányai – rozsnyói – szepesi püspökségek alapításának története; s.n., s.l., 1988
Visitatio canonica. Az Esztergomi Főegyházmegye Barsi Főesperességének egyházlátogatási jegyzőkönyvei, 1647–1674; vál., sajtó alá rend., bev. Tomisa Ilona; MTA Néprajzi Kutatóintézete, Bp., 1992
Visitatio canonica. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek Batthyány József esztergomi érsek idejéből, 1776-1779; vál., sajtó alá rend., bev. Tomisa Ilona; MTA Néprajzi Kutatóintézete, Bp., 1997
Borovi József: Az esztergomi érseki egyházmegye felosztása. A besztercebányai-rozsnyói-szepesi püspökségek alapítása 1776-ban; METEM, Bp., 2000 (METEM-könyvek)
Az esztergomi egyház fél évszázada. Élmények, érzések, értesülések. Egyháztörténeti segédkönyv; Hitoktatási, Bp., 2001
Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve, 1500–1502, 1507–1527; sajtó alá rend. Solymosi László; Argumentum, Bp., 2002
Zakar Péter: "Hazám sorsa az én sorsom". Az Esztergomi Érsekség 1848/49-ben; Belvedere Meridionale, Szeged, 2003
Tusor Péter: Purpura Pannonica. Az esztergomi "bíborosi szék" kialakulásának előzményei a 17. században; PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoport, Budapest–Róma, 2005 (Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae)
Az első esztergomi főegyházmegyei sematizmus, 1647; szerk. Bojtos Anita; Mika Sándor Egyesület, Budapest, 2014 (Magyar Herold Ser. 1. A katolikus megújulás forrásai)
Esztergomi zsinatok a 19-20. században; összeáll., tan., jegyz. Adriányi Gábor; MTA BTK TTI, Bp., 2017 (Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak. Egyháztörténeti források)