A község Győr felől a 14-es főútból, Pataháza városrészben északkelet felé kiágazó, és a Duna töltéséig vezető, közel 9,5 kilométer teljes hosszúságú 1301-es úton érhető el, Bácsa városrészen és Kisbajcson keresztül. A település területén torkollik bele az előbbi útba, Vámosszabadi Győrszabadi településrésze felől az 1303-as út.[3]
Fényes Elek a Magyarország Geographiai Szótára (1851) című művében az alábbiakat írja Nagybajcsról:
„Nagy-Bajcs, magyar faluGyőr vmegyében, szinte a Duna jobb partján, 615 kath., 3 evang., 21 ref., 13 zsidó lak., kath. paroch. szentegyházzal. Határa jó buzát terem; legelője, erdeje, vadja elég a szigetben. Dunamalmok. Halászat. F. u. többen.”
Az 1954-es árvíz a falu nagy részét elpusztította.
A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás keretében nem lehetett polgármester-választást tartani, mert a posztra egyetlen ember sem jelöltette magát.[14] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 1999. május 16-án tartották meg, öt jelölt részvételével.[6]
2016. szeptember 4-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani Nagybajcson, mert a korábbi polgármester 2016. május 8-i hatállyal lemondott posztjáról.[12][15] A választáson hat jelölt indult, közülük a győztes kerek 200 szavazatot szerzett – majdnem dupláját a második helyezett Teilinger Imre 110-es szavazatszámának –, ez számára 41,67 %-os eredményt jelentett.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,1%, református 2,3%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 4,8% (19% nem nyilatkozott).[16]
Látnivalók
Római katolikus temploma 1869-ben épült, benne egy művészi kivitelű, nagy értékű, 16. századi Pieta-szoborral. Az egyházi kincsek budapesti gyűjteményes kiállításának ez volt az egyik kiemelkedő darabja.[17]
