Dunakiliti (szlovákul:Klity, horvátul:Kliće,[3]németülFrauendorf) községGyőr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban. Dunakilitihez tartozik a mintegy 120 lelket számláló Tejfalusziget. A település 2010 óta a „Humanitárius település” címet viseli. 2015-ben a Magyarországi Falumegújítási Díj kiváló fokozatát nyerte el. 2015-ben 1. helyezett lett a „Virágos Magyarországért” versenyben, és így 2016-ban Dunakiliti képviseli a magyarországi falvakat az Entente Florale Europe rangos környezetszépítő versenyen. Környezetvédelmi tevékenységéhez kötődően „Talajbarát település” is a község.
Fekvése
A község a Felső-Szigetköz északnyugati végén terül el, Mosonmagyaróvártól és a rajkai határátkelőhelytől is nagyjából egyenlő távolságra (8–10 kilométerre); nem messze innen ágazik ki az Öreg-Dunából a Mosoni-Duna. Magyarország, Szlovákia és Ausztria hármashatárának közelsége miatt Dunakiliti a térség jelentősebb települései közé tartozik. Közvetlen kapcsolatban van a doborgazszigeti "üdülőparadicsommal". A falu nagy területen fekszik a Duna korábbi szerteágazó vízfolyásai miatt.
Közlekedése
A település főutcája az 1408-as út, amely Mosonmagyaróvárt köti össze Feketeerdőn és Dunakilitin keresztül Rajkával. Itt torkollik bele az előbbi útba, bő 15 kilométer megtétele után az 1407-es út, amely Halásziból indulva, Dunasziget különálló településrészei, illetve Tejfalusziget érintésével jut el idáig.
Dunakiliti jelenlegi területén, talán éppen a mai főutca helyén is vízfolyások voltak, a Duna-medrek egykori kalandozásának bizonyítékai a kutak mélyéről előkerült halászeszközök és egy erdő földjéből előkerült hajóroncs. A halászó, favágó, szénégető őslakosok számlájára írható az erdők korai nagymértékű pusztulása.
A község első okleveles említése 1165-ben egy Kelud nevű birtokos nemességével kapcsolatos, de a hagyomány beszél egy Kilit nevű pozsonyi várjobbágyról és az első kápolna védőszentjéről, Szent Cletos Kilit pápáról, mint névadóról. Dunakiliti folyó menti kulcspozíciójából következtettek török szóeredetre (kilit = kulcs) is.
Az igazolhatóan Árpád-kori eredet után évszázadokig nem történt említés a községről, a középkorvégi Frauendorf (Asszonyfalva) elnevezés a környék török korabeli általános pusztulására utal, amikor az elnéptelenedett falvakat németekkel telepítették be, illetve más feltevés szerint a csatákban részt vevő és az itthon maradt szigeteken megbúvó férfiak hiányában csak nőket és gyermekeket lehetett látni a faluban.[forrás?]
Az 1883-ig Pozsony vármegyéhez tartozó községet akkoriban Mosony-Kilitinek is nevezték. Tiszta magyar etnikumú lakossága emberemlékezet óta a vagyonosabb gazdaosztályhoz tartozott. Népes községként említi az 1673. évi összeírás is, amelynek anyaegyházához több fília is tartozott.
Az 1634-es canonica vizitacio szerint Kilitin a házak száma: 60. A faluban összesen 300 ember lakik. Lipthay-birtok 1664-ben, majd a Héderváry-grófoké, a Szente-családé, a 18. század elején a Draskovich-családé, később Illésházy István gróf tulajdonában a Pozsony vármegyei szarvai uradalomhoz tartozott.
Utolsó birtokosa, a 19. század elején Batthyány József köpcsényi gróf. A Batthyány-család 1858-62 között épített kastélyát szép park övezte, a 900 m² alapterületű épületben jelenleg iskola működik. Itt született a „szegények orvosának” nevezett, 2003. március 23-án boldoggá avatott herceg, dr. Batthyány-Strattmann László.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,3% horvátnak, 2,2% németnek, 0,2% románnak, 6,3% szlováknak, 0,3% ukránnak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,8%, református 2,2%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,2% (20,2% nem nyilatkozott).[13]
Vallás
Szent Kereszt Felmagasztalása Templom: Dunakiliti régi parókiáját 1562-ben építették. Egy ideig ez a reformátusoké is volt, de 1657-ben Ferenczy János plébános Illésházy József gróf segítségével ismét visszaszerezte a katolikusok kezébe.
1735-ben templomot építettek a kis kápolna helyébe és lakosok köréje temetkeztek. 1851-ben Fényes Elek így írt róla: „916 katolikust számlál. Katolikus parochiája és temploma van. Szántóföldje termékeny: rétje jó; erdeje nagy és szép, gyümölcse bőven. A szarvai uradalomhoz tartozik.”
A jelenleg is álló római katolikus templom a régi kiliti templom tornyával egybeépítve 1910-ben épült. Méretei: 26 m hosszú, 15,5 m széles, tornya 36 m magas, a hajó alapterülete 305 m². A neogótikus épület belsejét gyönyörű freskók és csúcsíves, színes ill. rózsás üvegablakok díszítik. A terveket a jeles építész, Hőnel Béla készítette.
2010-ben megkezdődött a templom külső-belső felújítása. A munkálatok során méltó helyre került a falu boldoggá avatott szülöttének, dr.Batthyány-Strattmann Lászlónak mellszobra és ereklyéje.[14]
Batthyány-kápolna: A kápolnát Batthyány Ludovika építtette 1875-ben. 1873-ban súlyos kolera-járvány tört ki a faluban. Dr. Batthyány-Strattmann László édesanyja megfogadta, ha megmenekülnek a halálos kórtól, a Szűzanya tiszteletére épületet emeltet. A kápolnában lévő Szűz Mária-szobor talpazatának felirata: „Mária segíts”. Alatta olvasható: „Hála emlék a betegek gyógyítója sz. Mária tiszteletére állítatott. Az 1873. évi cholera járvány szerencsés megszünéseért a boldogult édes anya nemes példájára Gróf Batthyány Józsefné született Batthyány Ludovika Grófnő által.” 2012-ben felújították.[15]
"Fehér-kép":„A festett képeket hordozó, téglából épített képoszlopok legegyszerűbb típusához tartozik a Dunakiliti és Feketeerdő (Schwartzwald) határában álló Kőkép. [...] A 3 m-es oszlop tetejére, felújítása során bádogfedés és új, vashuzalból hegesztett kereszt került. Az egykori fehér, majd sárga meszelést színes kőporos vakolat helyettesíti. A képek számára, az oszlop felső harmadán, az útra néző, s mellette álló két oldalon, 45x55 cm-es, 13 cm mélységű négyzetes fülkéket hagytak. Ezekben voltak a lemezre festett képek. [...] A szobrok mindegyikét eltüntették az ötvenes években, így a ma láthatók már utólagos pótlások.”[16] A "Fehér-kép" jelenlegi állapotában három oldalán kőfaragványokat láthatunk (az idézett tanulmány szerint a határjelölő funkciójú kőoszlopok szántóföld felőli oldalára nem került díszítés): téglaszínű képeket illesztettek a fehérre meszelt oszlopba. Egy mára eltűnt vallási hagyományra emlékeztet a „Fehér-kép”, mely Mosonmagyaróvár felől közelítve őrzi a határt. Egykor búzaszenteléskor a templomi körmenet idáig zarándokolt ki.
Tejfaluszigeti kápolna: A kápolnát 1935-ben építette a tejfaluszigeti Bozi Mihály. A vallási épület 2015-ben 80 éves fennállását ünnepelte. A jeles alkalomból kívül-belül felújították.
Nevezetesség
A ma iskolaként funkcionáló Batthyány-kastély
Falumúzeum
Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templom
Az 1896-ban ültetett millenniumi tölgy
A Németh Viktor által épített Németh-villa, melyben magánlakások találhatóak
Batthyány-kápolna
A szigetközi flóra és fauna (Kiserdei sétány - tanösvény)
