Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz határán helyezkedik el, Győr (22 km) és Csorna (10 km) között. Határában 250 hektárnyi védett terület a Fertő–Hanság Nemzeti Park része. Természeti értéke a tőzegtavak rendszere, melynek 60 hektáros vízterülete horgászásra, csónakázásra alkalmas.
Megközelítése
Közigazgatási területén áthalad kelet-nyugati irányban a 85-ös főút és az M85-ös autóút is, ezek a legfontosabb közúti megközelítési útvonalai. Lakott területét mindkét útvonal észak felől kerüli el; központján csak a 8502-es út vezet végig, észak felé pedig a 8509-es út indul innen.
A települést a hazai vasútvonalak közül a MÁV 8-as számú Győr–Sopron-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Kóny vasútállomás a község központjában helyezkedik el, közúti elérését a 8502-es útból kiágazó 84 307-es számú mellékút biztosítja.
Története
A település címerében korona és ló látható. Az előbb arra utal, hogy a falu II. Andrástól kapta az alapítólevelet (1228).
Az oklevél tanúsága szerint II. András király az 52 szabadosból álló falut a Téth nemzetségből származó Demeternek adományozta.
A falu a nevét a kutatók a szláv „kony” (ló) szóból eredeztetik. Ez magyarázza a ló megjelenését a címerben és gyakori előfordulását a hagyományokban.
A XVI. század végén a királyi kamara a község tulajdonosa, de haszonélvezői igen sűrűn váltakoznak, 1622-ben a Gencsy és a gróf Cseszneky család osztozott a birtokon. 1685-től többszöri birtokosváltás után ismét a győri káptalané lett.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 1,5%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 3,9% (19,4% nem nyilatkozott).[10]
Kónyi verbunk
A kónyi verbunk a Rábaköz legelterjedtebb, egytételes (körverbunk) típusa. A két világháború között háttérbe szorította a korábban általánosabb karéj nevezetű táncot.[1]
Látnivalók
Tündértó
Barokk stílusú római katolikus templom, eredetileg egyhajós, újabban kereszthajóval és új szentéllyel megtoldott épület, egy toronnyal