Barbacs a Hanság egyik legdélebbi települése; az egykori Tóköz egyik nyugati falva, Csornától 5 kilométerre. Határában található a 26,4 hektáros területű Barbacsi-tó, amely ma a Hanság maradványaként természetvédelmi oltalom alatt áll, a hozzá tartozó, összesen 280 hektáros területtel együtt. Sekély vízében haltenyésztés folyik, de nádtermeléssel is foglalkoznak. A település déli peremén folyik a Keszeg-ér.
A lakosság a halászatból él meg. Minden telekhez halászó víz tartozott. A parasztság ebből élt meg, de a jobbágyság előtt tiltott terület volt. Az uraság magának tartotta fenn. Az 1594-es török pusztítás után a lakosság másik faluhelyet keresett magának. A 17. századtól búcsújáró hely volt. A barbacsi gazdák úrbéres terheik csökkentésére szerződést kötöttek, hogy termények helyett készpénzzel válthassák meg terheiket. 1855-ben az értékes irtásföldeket a földesúr visszavette és ”száraz és posványos” legelőkkel pótolta őket. A népességet a Hanság vizeivel elzárt település helyhez rögzítő hatására a népessége állandósult.
A 20. század első harmadában lakossága 1.100 fő körül volt. Az 1945-ös földosztás a szegényebbeket is kedvezőbb helyzetbe hozta. 1974-től Bősárkányhoz csatolják a községet öt szomszédos településsel együtt. Az intézményeket integrálták. A termelőszövetkezet is megszűnt. A falu lassú elöregedése is tapasztalható.
A településen 2016. február 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a korábbi polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,8%, református 2,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 1,4% (11,2% nem nyilatkozott).[12]
.jpg)
