A település főútja az országos közútként 1408-as számozást viselő mellékút, amely Mosonmagyaróvárt köti össze Feketeerdőn és Dunakilitin keresztül Rajkával.
Történelme
Egy 1274 körüli oklevélben említik először. (Fekete Erdeu, Fekethewedeu néven írták le) Várbirtokként szerepel Hunyadi-kori tulajdonosai: a Szent-györgyi és Bazini grófok. A Mosoni-Duna három oldaláról vette körül a falut, keleti részén az óvári uradalom terült el. A nagy sorscsapásoktól a környezet többször megvédte. Így amikor a törökök az egész vármegyét elpusztították 1683-ban, környezete - a víz - megvédte a települést, így elkerülte a rombolást. Az 1730-as pestisjárvány viszont csaknem teljesen elnéptelenítette.[3]
1796„Fekete Erdő. Schwarzer Wald. Elegyes falu Moson Vármegyében, földes Aszszonya Felséges Fő H. A. Krisztina, fekszik Halászitól nem meszsze, s határja ehez hasonlító, réttyei ugyan jók, de termő földgyével egygyütt Duna vize elszokta önteni, fája tűzre van, de egyéb javai tsekéllyek lévén, harmadik Osztálybéli.”
1851„Feketeerdő, Schwarzwald, m. falu Mosony vármegyében, a sziget közben 223 kath. lakossal, 14 telkes gazdával, 157 hold negyedosztálybeli szántófölddel, 168 embervágó réttel, sok gyümölcsös kerttel, erdővel. Földes ura Károly főherczeg.”
A Duna-ágon csak a 20. században épült először fahíd, ami kialakította Feketeerdő kapu-szerepét, a lakosságnak a kereskedelembe való bekapcsolódás tágabb lehetőségeit.
A munkaerő nagy része Dunakiliti és Mosonmagyaróvár, valamint a szlovákok betelepülése nyomán Pozsony munkahelyeire ingázik.[4] Az önkormányzat kultúrház, könyvtár és orvosi rendelő kivételével saját intézményt nem tart fenn.
A 2000-es évek közepétől számos szlovák állampolgár vásárolt telket, házat a településen az alacsony ingatlanárak és Pozsony közelsége (35 km) miatt. Az új lakóparkban az ingatlanok többsége az övék.[4][5]
Elnevezései
Érdekesség, hogy horvátul két neve is létezik a településnek: a bezenyeiek Černa Guorának, a horvátkimleiek pedig Fierdának nevezik a települést.[6]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,2%-a magyarnak, 0,2% görögnek, 0,4% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 4,7% németnek, 6,3% szlováknak mondta magát (21,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 2,3%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 5,4% (34,1% nem nyilatkozott).[14]