A településen keresztülhalad, annak főutcájaként a GyőrtSopronnal összekötő 85-ös főút, az a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. A közelben lévő három határátkelőhely, Pomogy, Sopron és Kópháza forgalma is Fertőszentmiklóson keresztül bonyolódik le, bár az M85-ös autóút forgalomba helyezése jelentősen enyhítette a település közlekedési terhelését.
A város területén keresztül folyó Ikva patak két részre osztja a valamikor különálló két települést. Ezt tükrözi a település nevének kettőssége is, amely 1905-ig, a települések összevonásáig állt fenn. Szentmiklósnak illetve Szerdahelynek nevezték őket.
1228-ban említették először Terra Neweg alakban. A tatárjárásban csaknem kipusztult a lakosság, halászokat telepítettek a faluba, az ő védőszentjük Szent Miklós. Egy 1274-es oklevélben említik újra esslesia S. Nicolai írásmóddal. Az Ikvától nyugatra fekvő területet 1261-ben említik, nevét Villa Sceredahel alakban írva.
1898-ban Fertőszentmiklós-Szerdahely, majd 1905-ben kapta meg a Fertőszentmiklós nevet.
Címere
A csücskös pajzs piros mezejében zöld talajon áll a nyitott kapuval ábrázolt kakasos torony. A torony mellett jobbról látható hatágú csillag arany, a balról látható növekvő félhold ezüst színű. Úgy a kakas, mint a csillag és félhold a címernek díszítő eleme. A Szentmiklósi címerben a nyitott kapu a mezővárosi jelleget - a városi levegő szabaddá tesz -, a félhold pedig a török idők emlékeit őrzi. A címer klasszikusan egyszerű, heraldikailag helyesen komponált, a vármegye egyik legszebb jelképe. Nagy erénye, hogy az eredeti pecsétképet idézi, töretlen folytonosságot mutat és megjeleníti nemzeti színeinket." (Hoppál Dezső címertervező)
Címeres pecsétjét a község 1848-ig használta. E régi községcímert használja körbélyegzőjében 1987 óta elsőként a Községvédő és Szépítő Egyesület. Az önkormányzat a 8/1992.(X.26.) KT rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzat I. fejezet 1. § (3) bekezdésében fogadta el a címer használatát. A középkori oklevelek szerint már a XV. század végén mezővárosként említik a települést.
Az első címeres pecsétlenyomat SIGILLUM S NICOLAUS körirattal, a pecsét mezejében szemben álló torony nyitott kapuval, felette egymás mellett ablakkal. A torony tetején jobbra néző kakas, a torony mellett jobbról hatágú csillag, balról növekvő félhold, felettük évszám megosztva: 17 10 . 28 MM. A pecsét megtalálható 1579 évszámmal is. Sopron vármegye Fertőszentmiklós Község 1906 felirattal körpecsét található. A fentebb leírt torony itt ezüst, a csillag arany, a hold ezüst színű, és az egész egy csücskös piros ( vörös ) mezőben, zöld talajon áll. Szerdahely, POSS. ZEREDAHEL 1324 . Hg Eszterházy, Bezerédi, Ürményi vegyes költ. A pecsét mezejében jobbra néző lebegő ekevas, kétoldalt 1-1 pálmalevél. Fölül SH monogram, efölött 17 67. 20MM.
Története
A tatárjáráskor majdnem kipusztult az egész falu lakossága.
1274-ben a Kanizsaiak birtoka volt, a 15. század végi oklevelek mezővárosként említik. 1535-ben lett tulajdonosa Nádasdy Tamás. Fejlődését török támadások gátolták. Régi templomában a 16. század végétől 1660-ig a protestánsok miséztek; ekkor a törökök elpusztították. A helyette épült templom 1722-ben leégett, „az kriptában is megégtek a koporsók... oltárai elégtek, az harangok elolvadtak”. A ma is álló templom eredetijét 1725-ben emelték; az újbarokk részt 1935-ben toldották hozzá.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 3,4% németnek mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,5%, református 1,1%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,4% (18,3% nem nyilatkozott).[14]
Látnivalók
Csodatévő Mária-szobor – ezt állítólag[15] egy Bezerédy Vörös Gergely nevű ember állította 1460 táján
Pietà-szobor
Szent István, Felsőbüki Nagy Pál és Petőfi Sándor szobrai
Joseph Haydn zeneszerző – plébániai anyakönyvek bizonyítják itteni tartózkodását.
Itt született Felsőbüki Nagy Pál (1777–1851), a 19. század első harmadának liberális politikusa és nagy szónoka, a reformmozgalom egyik elindítója. Egykori szülőháza az általános iskola alsó tagozatának épülete, melyet emléktábla díszít. Sírja a fertőszentmiklósi temetőben található.
Bezerédj István (1796–1856) – Szerdahelyen született reformpolitikus, a hazánkban elsőként önadózó és jobbágy-felszabadító nemes. Többször megfordult István első felesége, Bezerédj Amália is, aki a magyar kisdedóvás és gyermekirodalom úttörője. E családból származott Bezerédj Imre, a Rákóczi-szabadságharc híres brigadérosa, valamint Bezerédj Pál, a magyar selyemhernyó-tenyésztés és fonóipar kiemelkedő alakja.
Itt lakott Lukinich Mihály (1811–1872), az 1848/49-es országgyűlés kapuvári kerületének követe, aki 1848 októberétől a vármegye kormánybiztosa is volt. Egykori lakóhelyét emléktábla őrzi (Mátyás király u.1.).
Itt született Fábián Károly (1938–) vegyészmérnök, a Petőházi Cukorgyár egyik igazgatója, országgyűlési képviselő (1985–1990).
Itt született Borsits László (1939–) vezérezredes, a Magyar Néphadsereg utolsó és a Magyar Honvédség első vezérkari főnöke.
Itt született Ternyák Csaba (1953–) római katolikus pap. 1993-ban szentelték püspökké, 2007. március 15. óta egri érsek.
Itt töltötte gyermekkorát Fábián Miklós (ismertebb nevén luckeY), az egyik legismertebb magyar YouTuber, streamer
_2.jpg)
.jpg)
.jpg)
