Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Szénagyűjtés CsíkszentdomokosonÉdesburgonya ültetvényParadicsomMezőgazdasági táj cséplésről, gabonaraktár, sarlóval való betakarítás, ásás, favágás és szántás ábrázolása egy thébai sírból, XVIII. dinasztia
A mezőgazdaság (latinul: agricultura) a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést. A mezőgazdasági termelés folyhat önellátó, tőkés illetve kollektív keretek között. A mezőgazdasági termékeket önellátásra és eladásra lehet termelni. Elméleti részével a mezőgazdaság-tudomány foglalkozik.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A Föld mezőgazdasága
Befolyásoló tényezők
Az utóbbi évtizedekben a Föld lakossága, és ezzel egyidejűleg az igényeik is robbanásszerű növekedésnek indultak. A mezőgazdaságnak lépést kell tartania ezzel a növekedéssel, hogy biztosítsa a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer- és nyersanyag-előállítást. A termelékenységet a természeti adottságok és a társadalmi berendezkedés egyaránt befolyásolja.
A búza a legnagyobb területen termesztett gabonanövény, amely mérsékelt éghajlatot igényel
a vízrajzi viszonyok: a mezőgazdaság valamennyi ágazata sok szállal kapcsolódik a vízhez. A víz jelenléte, illetve hiánya alapvetően meghatározza az adott térség hasznosítási lehetőségeit. Tartós vízhiány esetén az állatok fejlődése lelassul, súlygyarapodásuk csökken, illetve az aszály a növények teljes pusztulásához is vezethet. Ezért ezekben az esetekben szükség van a mesterséges úton történő vízpótlásra. A víz túlzott bősége is kedvezőtlen lehet a mezőgazdaság számára, pl. talajerózió, árvizek.
természetes növényzet
Társadalmi tényezők:
termelőerők fejlettségi szintje
munkaerő szakképzettsége
beruházási lehetőségek
a termelési térség és a fogyasztópiac egymáshoz viszonyított helyzete
táplálkozási szokások
gépesítés
Termelési típusok, ágazatok
Tulajdonviszony szerint a földterületek lehetnek:
magántulajdonban
A magántulajdonban lévő föld művelése
családi
feudális
tőkés termelés keretein belül folyhat.
közös tulajdonban
A közös föld lehet
ősi földközösségi
szövetkezeti
állami tulajdonban
A termelés módja és a tulajdonviszony alapján átmeneti típusú gazdálkodás is kialakul, melyben a bérleti rendszer a jellemző.
A mezőgazdaság két alapvető ágazata a növénytermesztés és az állattenyésztés.
Az úgynevezett minimum művelésű mezőgazdálkodás alapvetően abban különbözik a hagyományostól, hogy a mezőgazdasági munkálatok során a lehető legkevesebbet forgatják a talajt. Egy, az Európai Unió környezetvédelmi forrása (LIFE Environment) által támogatott program keretei között Szentgyörgyvár és Dióskál határában is működik egy talajvédő művelésű agrárgazdálkodás. A kíméletes módszerrel művelt területeken nincs jelentős terméskiesés, sokkal több madár figyelhető meg, mint a hagyományos művelésű parcellákon, és sokkal több a talaj egészségét jelző földigiliszta.[1][2][3] A permakultúra is a talaj mind kevesebb bolygatását célozza.
.jpg)
