A Nyíregyházi Egyetem (röviden: NYE) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye legnagyobb felsőoktatási intézménye, 2000. január 1-jén jött létre Nyíregyházi Főiskola néven, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem - Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Nyíregyháza)integrációjával. (Időnként napjainkban is emlegetik egyes egységeit az elődökre használt „TK” ('téká' - tanárképző), illetve „MG” ('emgé' - mezőgazdasági) néven.)
2016. január 1-jével átalakult alkalmazott tudományok egyetemévé. Számos szakterületen képez hallgatókat: agrár, bölcsészettudományi, gazdaságtudományok, informatika, műszaki, művészetközvetítési, pedagógusképzés, sporttudomány, társadalomtudományi, természettudományi képzési területeken.
Története
Jogelődök
Tanárképző Főiskola
A pedagógusképzés több mint másfél évszázados múltra tekinthet vissza Nyíregyházán.[1] Az első, akkor még középfokú tanítóképző intézmény az evangélikusok iskolaszervező munkájának köszönhetően, 1847-ben nyitotta meg kapuit Nyíregyházán, de a működése már egy év után, 1848-ban ellehetetlenült. A tanítás 1859-ben indult újra, és az intézet Eperjesre való áthelyezéséig, 1873-ig folyamatosan fogadott és bocsátott ki tanítványokat. Ezt követően hosszabb szünet után, 1914 őszén indult meg újra Nyíregyházán az akkor már állami tanítóképzés (Nyíregyházi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet), ami 1959-től felsőfokú oktatási intézményként működött. Emellett egy másik tanító(nő)képző is létesült a 20. század során a városban, amely tanárai révén ugyancsak a mai egyetem elődintézményének tekinthető: 1926-ban nyílt meg a Leánykálvineum, amely keretében református polgári iskola és tanítónőképző működött az 1948-as államosításig.
Részben a tanítóképzés hagyományaira alapozva 1962-ben Tanárképző Főiskola létesült Nyíregyházán. Az indulás éveiben három tanári szakon fogadott hallgatókat, akik az ún. kombinált (2 év nappali, 2 év levelező) képzési formában készültek fel a tanári pályára. 1966-tól valósult meg a felső tagozatos szaktanárok nappali kétszakos képzése. A Felsőfokú Tanítóképző Intézet oktatói már 1962-től bekapcsolódtak a tanárképző főiskola munkájába. Az együttműködés előkészítette a két pedagógusképző intézmény összeolvadását, amely 1970-ben ment végbe, ezáltal megtörtént a tanító és tanárképzés intézményi fúziója. 1971-ben óvónőképzéssel bővült a képzési kínálat, 1972-ben pedig a főiskola felvette a Szabolcs megyéből származó Bessenyei György nevét, amelyet a 2000. január elsején életbe lépő integrációig viselt.
Mezőgazdasági Főiskola
Nyíregyházán már több mint 80 éves hagyománya van a mezőgazdasági szakemberképzésnek.[2]
Közel három éves előkészítő munka után 1939. március 1-én kezdődött meg a tanítás a nyíregyházi Kertmunkás Iskolában. A második világháborút követően a város és a megye újból összefogott, hogy magasabb szinten folytatódjon a szakemberképzés. Az intézmény Kertészeti Középiskolaként, illetve 1950 szeptemberétől Mezőgazdasági Technikumként folytatta működését. A képzés az eredeti általános kertészeti szakirányból 1950-ben gyümölcstermesztő, 1957-ben gyümölcs- és szőlőtermesztő szakirányúvá szerveződött. 1955-ben egy teljesen új szakterület, a mezőgazdasági gépészképzés is beindult.
1961-től újból változott a működés kerete: az intézmény immár felsőfokú mezőgazdasági technikumként működött tovább, felsőfokú végzettségű szakembereket biztosítva az ekkoriban alakuló termelőszövetkezetek, a nagyüzemi gyümölcstelepítések részére. A képzéssel párhuzamosan megszerveződtek az oktatási egységek (tanszékek) is. A tanszéki szervezetet fokozatosan az új munkaköri elnevezéssel megbízott oktatók töltötték fel, nevezetesen felsőfokú technikumi tanársegéd, adjunktus, docens és tanár.
A hatvanas és hetvenes évek fordulóján a felsőfokú technikumok nagy részét megszüntették. Összesen három intézmény – köztük a nyíregyházi – lett önálló mezőgazdasági főiskola. Nyíregyházán a főiskolai szintű felsőfokú képzés az 1971-ben létesített Mezőgazdasági Főiskolán kezdődött el a Kertészeti Karon, illetve a Mezőgazdasági Gépészeti Karon. A 80-as évek végére országosan felerősödtek az intézményi integrációs törekvések, melynek eredményeként a főiskola 1990. július 1-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) szervezetébe került, mint Mezőgazdasági Főiskolai Kar. Ezzel - a közel 30 éves önálló működés után - a mezőgazdasági főiskolák közül utolsóként az intézmény beépült egy egyetemi szervezetbe, a szorosabb szakmai együttműködés reményében.
Az egyesítés után
A 2000-ben megvalósult szervezeti integráció során a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karának egyesüléséből, illetve a belső strukturális átalakításból jött létre a Nyíregyházi Főiskola, amely 2016. január 1-jétől Nyíregyházi Egyetem néven, mint alkalmazott tudományok egyeteme működik.
Szervezeti felépítés
A Nyíregyházi Egyetem intézetei és tanszékei
Alkalmazott Humántudományok Intézete
Szociálpedagógia és Közösségszervezés Intézeti Tanszék
Pszichológia és Kisgyermeknevelő Intézeti Tanszék
Pedagógia és Andragógia Intézeti Tanszék
Gazdálkodástudományi Intézet
Gazdaságelméleti Intézeti Tanszék
Alkalmazott Gazdaságtani Intézeti Tanszék
Környezet-és Természettudományi Intézet
Biológia Intézeti Tanszék
Kémia Intézeti Tanszék
Környezettan Intézeti Tanszék
Földrajz és Turizmus Intézeti Tanszék
Matematika és Informatika Intézet
Műszaki és Agrártudományi Intézet
Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Tanszék
Jármű-és Mezőgazdasági Géptani Tanszék
Közlekedéstudományi és Infotechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó, Fizika és Gépgyártástechnológia Tanszék
Sporttudomány és Testkultúra Elmélet Intézeti Tanszék
Egyéni Sportágak és Sportrekreáció Intézeti Tanszék
Testnevelési és Sportjátékok Intézeti Tanszék
Történettudományi és Filozófia Intézet
Történettudományi Tanszék
Filozófia Tanszék
Vizuális Kultúra Intézet
Zenei Intézet
Ének-zene Tanszék
Népzene Tanszék
Bessenyei György Pedagógusképző Központ
A Nyíregyházi Egyetem képzései (2024)
Felsőoktatási szakképzés
gazdálkodási és menedzsment
gyógy- és fűszernövények
légijármű-vezetés
mezőgazdasági
műszaki
programtervező informatikus (fejlesztő)
turizmus-vendéglátás (turizmus)
Magyar nyelvű alapképzési szakok
biológia
csecsemő- és kisgyermeknevelő (M)
edző (K)
földrajz
gazdálkodási és menedzsment (K)
gépészmérnöki (M)
informatikus könyvtáros
járműmérnöki
kémia
képi ábrázolás
közlekedésmérnöki
közösségszervezés
mérnökinformatikus
mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki
mezőgazdasági mérnöki
óvodapedagógus
programtervező informatikus
repülőmérnöki
sportszervezés (K)
szlavisztika (ukrán)
szociálpedagógia
tanító
turizmus-vendéglátás
(K) - Kisvárdán is indul
(M) - Mátészalkán is indul
Angol nyelvű alapképzési szakok
anglisztika (távoktatási formában is)
biológia
edző
gazdálkodási és menedzsment
gépészmérnöki
kémia
képi ábrázolás
mezőgazdasági mérnöki
programtervező informatikus
repülőmérnöki
zenekultúra
Diszciplináris mesterképzési szakok
andragógia
környezettudomány (angol nyelvű is)
mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő
szociálpedagógia (angol nyelvű is)
Osztatlan tanárképzés
Közismereti tanárszakok, melyek szakpárban indulnak
angol nyelv és kultúra tanára
biológiatanár
ének-zene tanár
fizikatanár
földrajztanár
informatikatanár (digitális kultúra tanára)
kémiatanár
magyar nyelv és irodalom szakos tanár
matematikatanár
népzene- és népikultúra-tanár
technika- és tervezés-tanár
testnevelő tanár
történelemtanár
vizuáliskultúra-tanár
Osztatlan tanárképzés
Közismereti tanárszak, mely szakpár nélkül indul
természettudomány-környezettan szakos tanár (Z-szak)
Szakmai tanárszakok
közgazdásztanár
mérnöktanár
Rövid ciklusú tanári mesterképzési szakok
Egyszakos; 2, 3, 4 féléves képzések
angol nyelv és kultúra tanára
biológiatanár
ének-zene tanár
fizikatanár
földrajztanár
informatikatanár (digitális kultúra tanára)
kémiatanár
magyar nyelv és irodalom szakos tanár
matematikatanár
népzene- és népi kultúra-tanár
technika- és tervezés-tanár
természettudomány-környezettan szakos tanár (Z-szak)
testnevelő tanár
történelemtanár
vizuáliskultúra-tanár
Szaktanári képzések (2 félév
biológia szaktanár
magyar nyelv és irodalom szakos szaktanár
Létesítmények
A-épület
A Hallgatói Információs Központnak is nevezett épületet 2003 őszén adták át. Ide kerültek át az igazgatási egységek, továbbá az intézetek közül jelenleg itt található a Gazdálkodástudományi Intézet, Társadalom- és Kultúratudományi Intézet és a Történettudományi és Filozófia Intézet. Rendezvényterme a Bessenyei-aula.
B-épület
Az egykori Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tanulmányi Épülete, jelenleg itt található az Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet, a Környezettudományi Intézet, a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, a Tanítóképző Intézet, a Turizmus és Földrajztudományi Intézet, a Vizuális Kultúra Intézet és a Zenei Intézet, továbbá a Bessenyei György Tanárképző Központ, a Szaknyelvi és Idegen Nyelvi Kommunikációs Központ, a Képzési és Továbbképzési Intézet. 2012–2013 során ide költözött át a főiskola könyvtára is. 2007-ben átadott rendezvényterme a Kodály-terem.
C-épület
A Kótaji úton található (de megközelíthető a Sóstói úti egység irányából is), 2004 őszén ide költözött a Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar, a jelenlegi szervezeti felépítésben pedig a Műszaki és Agrártudományi Intézet található itt. Megépítésével vált campus jellegűvé a főiskola.
D-épület
Az A- és B-épületet köti össze, emeletén hét körelőadóterem található.
E-épület
A „téglaépület” tetejére 2007 tavaszán épített új szinttel, illetve a földszint felújításával létrejött új tanulmányi épület, mely a Matematika és Informatika Intézetnek ad otthon. Összesen hat termében 120 számítógép segíti az oktatást.
Kollégiumi épületek
Sandra Ifjúsági Szálló
Campus Kollégium
Bessenyei Hotel
Sportlétesítmények
Uszoda: A Botanikus kert mellett található. 28 °C-os víz van előírva, 5 sávval rendelkezik, 25 m hosszú.
Atlétikai csarnok: A Sandra, illetve az E épület mögött található ponyvás épület, az alakja miatt a „Hernyó” becenevet kapta.
Botanikus Kert
Botanikus kert kialakítását már a főiskola alapításakor tervezték, de a tényleges építkezést csak 1972-ben kezdték el a sóstói erdőben. A Tuzson János Botanikus Kertet 1998-ban nyilvánították helyi védett természeti hellyé, és ekkor 5,6 ha-ra növelték annak területét. 2008-ra a gyűjtemény mérete elérte a 2500 taxont: ebből mintegy 1500 szabadföldön és 1000 melegházban látható.
További létesítmények
A Nyíregyházi Egyetem és jogelőd intézményeinek vezetői
I. A Mezőgazdasági Főiskola (GATE) főigazgatói
1961-1976: Dr. Vétek János főigazgató
1976-1980: Dr. Pethő Ferenc főigazgató
1980-1983: Dr. Dóka István főigazgató
1983-1991: Dr. Bánházi János főigazgató
1991: Dr. Végső Károly főigazgató
1991-1997: Prof. Dr. Sinóros-Szabó Botond főigazgató
1997-2000: Dr. Nagy Kálmán főigazgató
II. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola (BGYTF) főigazgatói
1962-1972: Kovács József főigazgató
1972-1980: Dr. Margócsy József főigazgató
1980-1989: Dr. Cservenyák László főigazgató
1989-1997: Dr. habil Székely Gábor főigazgató
1997-2000: Prof. Dr. Balogh Árpád főigazgató
III. A Nyíregyházi Főiskola (NYF) rektorai
2000-2007: Prof. Dr. Balogh Árpád rektor
2007-2015: Prof. Dr. Jánosi Zoltán rektor
2015: Dr. Kiss Ferenc mb. intézményvezető
2015-2016: Dr. Onder Csaba rektor
IV. Nyíregyházi Egyetem (NYE)
Rektorok
2016-2017: Dr. Onder Csaba rektor
2017-2022: Vassné Prof. Dr. Figula Erika rektor
2022-2023: Dr. János István mb. intézményvezető
2023-tól: Dr. Szabó György rektor
Elnök
2023-tól: Dr. Hárskuti János elnök
Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
A Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (Eötvös Gyakorlóiskola) –, s jogelőd intézménye – 1970. 09. 01 – jén történő megalakulásával és az iskolának azt követő több, mint fél évszázados, 55 éves önálló működésével, a hagyomány és a megújulás elemeit ötvözve korszerű 12 évfolyamos többcélú intézménnyé, egységes iskolává vált. Megőrizte versenyképességét a köznevelési intézmények sorában mind az iskolaszerkezetét, mind pedig programkínálatát tekintve. Az intézmény 12 évfolyamos képzési szerkezete magába foglalja az általános iskolai és a nyolc, valamint a négyosztályos gimnáziumi képzést, emelt szintű programokat (matematika, fizika, biológia, kémia, idegen nyelvek, ének-zene, rajz-vizuális kultúra, testnevelés oktatásában). A gyakorlóiskola vonzó alternatívát tud ajánlani az iskolaválasztó diákoknak és szülőknek a csoportos és az egyéni tehetséggondozásban, a diákok versenyeztetésében is. Emellett egyben olyan gyakorlóiskolai műhely is, ahol a tanító- és tanárjelöltek életszerű körülmények között, magas színvonalon tudnak felkészülni leendő hivatásuk gyakorlására.
Az iskola olyan lehetőséget biztosít az ide jelentkező és itt tanuló gyermekek számára, amely lehetővé teszi az általános iskola első osztályába belépő kisdiáknak, hogy a kisiskolás éveket, az általános iskola felső tagozatát, valamint a nagygimnáziumi időszakot is egy alma materen/campuson belül eltöltve, érettségi után a felnőttkor küszöbét átlépve egyazon intézményben, a Nyíregyházi Egyetemen diplomát is szerezzen.
