A Hanság déli szélén fekszik, határában folyik nyugat felől az Ikva-patak, északon pedig a Répce. A határos települések: délkelet felől Vitnyéd, nyugat felől pedig Fertőendréd; közigazgatási területe a fentieken túlmenően, északkelet felől kapuvári, északnyugati irányból pedig fertődi külterületekkel is érintkezik. A legközelebbi város a 10 kilométerre fekvő Kapuvár.
Megközelítése
Déli határszélén húzódik a GyőrtSopronnal összekötő 85-ös főút, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Lakott területei között azonban csak a 8517-es út halad végig, azon érhető el a főút vitnyédi és fertőendrédi szakaszai felől is.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Győr–Sopron-vasútvonal érinti – a déli határszéle mellett halad el –, megállási pontja azonban nincs a község határain belül. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket a nagyjából 6-6 kilométerre eső Petőháza vasútállomás vagy Vitnyéd-Csermajor megállóhely kínálja; a térség legforgalmasabb állomásától, Kapuvár vasútállomástól a távolsága bő 10 kilométer.
Története
A község Agyagos és Fertőszergény egyesítésével jött létre 1927-ben, bár a két település már a 19. század elején összeépült. Először a Fertőszergényagyagos nevet kapta, ezt 1928-ban változtatták mai nevére.
Szergénnyel az első fennmaradt feljegyzésekben Zerghen néven találkozunk. Később Szergénynek írták a település nevét, 1906-ban pedig a Vas vármegyében található Szergénytől való megkülönböztetésül a Fertőszergény nevet kapta. Első nevének eredetét nem ismerjük. Ha megvizsgáljuk a szomszéd községek neveit (Fertőendréd, Petőháza, Süttör, Osli stb.), azt találjuk, hogy azok szinte kivétel nélkül a földesuraiktól kapták a nevüket. Nem lehetetlen, hogy Szergény nevének eredetét is itt kell keresni, de az a körülmény, hogy ilyen nevű földesúrról nem maradt fenn írás, sokat levon e következtetés helyességének valószínűségéből. Amikor a község neve 1364-ben felbukkan a fennmaradt okiratokban, már Nyéky Lőrinc a földesura.
AgyagosÁrpád-kori település. Első ismert írásos említése 1258-ből való, Ogegus néven. Ez később Agagussá változott. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből származtak. A következő birtokosok a Csák és a Pok nemzetséghez tartoztak. A Csák család még a 16. században is birtokolta. A 17. század végén Esterházy Pál nádor lett a falu tulajdonosa. Agyagos sorsa összefonódott a (fertő)szentmiklósi uradalom történetével.
A településen 2022. május 8-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a képviselő-testület 2020. augusztus 13-án feloszlatta magát.[14] A választást eredetileg 2020. november 8-ára írták ki,[15] de a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt korlátozások miatt azt már nem lehetett megtartani, és a járványhelyzet feloldásáig új választási időpontot sem lehetett kitűzni. A választáson az előző polgármester nem indult.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 1,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,3%, református 0,4%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,1% (14,4% nem nyilatkozott).[16]
Nevezetességei
Római katolikus templom (19. század vége): romantikus, műemlék
Közi Horváth József katolikus lelkipásztor, országgyűlési képviselő a két világháború között, majd 1949-től az emigráció egyik szervezője Agyagoson született
Csapó Károly 19-szeres válogatott, magyar bajnoki ezüst- és bronzérmes labdarúgó szülőhelye
↑Turbók Attila: Tovább nő a Kapuvári járás. (magyar nyelven). kisalfold.hu. Mediaworks Hungary Zrt., 2014. december 19. (Hozzáférés: 2020. november 4.)[halott link]
↑ abAgyagosszergény települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. május 8. (Hozzáférés: 2022. július 18.)Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „22pmválidőközi” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
