A településen, annak főutcájaként végighúzódik, nagyjából délkelet-északnyugati irányban a 8411-es út, ezen érhető el déli szomszédai irányából. Északi külterületei között elhalad a 8412-es út is.
Az ország távolabbi részei felől Pápa vagy Celldömölk érintésével közelíthető meg a legegyszerűbben: a két várost összekötő 834-es főútonNemesszalók központjáig kell eljutni, majd ott észak felé kanyarodni a 8411-esre. Celldömölk felől elérhető Vönöckön keresztül is, a 8611-es, majd onnan tovább a 8412-es úton.
A település és környéke ősidők óta lakott hely volt, amit a falutól nyugatra eső Szergényi-domb őskori leletei is bitonyítanak, de római korból való leletek is előkerültek a környéken.
A helység mellett, a Marcal folyón levő révátkelőről egy 1323-ban kelt oklevelében történt említés, majd 1408-ban a falu nevét is említette egy oklevél Zergyn néven. 1373-ban Nyéki Lőrinc fiai kapták meg a környéken fekvő birtokokat.
A 15. században a somlói uradalomhoz tartozott. Birtokosa ekkor a Garai család volt, 1434-ben Kanizsai László, 1495-ben pedig Bakócz Tamásesztergomi érsek birtoka volt.
1549-től török hódoltsági terület, de adót folyamatosan csak Pápa eleste után fizettek.
A 20. század elején Vas vármegye Celldömölki járásához tartozott. 1910-ben 845 lakosából 844 magyar volt. Ebből 102 római katolikus, 722 evangélikus, 14 izraelita volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 7,4% németnek mondta magát (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9%, evangélikus 74,8%, református 1%, felekezet nélküli 2,3% (12,9% nem nyilatkozott).[14]