Körmend és az Ausztriához tartozó Németújvár között úgyszólván félúton helyezkedik el, közvetlenül az osztrák határ mellett; Körmendtől 13, Németújvártól 12 kilométerre fekszik. Határában folyik a Pinka folyó.
A határ magyar oldalán egyetlen települési szomszédja van: kelet felől Vasalja; emellett északkelet felől egy rövid, kevesebb mint 400 méteres szakaszon érintkezik még Szentpéterfa határszélével is, de közlekedési kapcsolat nincs a két község között.
A határ osztrák (őrvidéki) oldalán a szomszédai: dél felől Lovászad(Luising), délnyugat felől Karácsfa(Hagensdorf im Burgenland), nyugat felől Szentkút(Heiligenbrunn) és Strém(Strem), észak felől pedig Nagysároslak(Moschendorf).
Megközelítése
Kizárólag közúton érhető el, Vasalja és a strémi határátkelőhely felől a 8708-as úton, a nagysároslaki határátkelőhely irányából pedig a 87 113-as számú mellékúton. Az ország belső részei felől a legegyszerűbben a 8-as főúton közelíthető meg, horvátnádaljai letéréssel.
Története
Ősrégi lakóhely, melyet leletek bizonyítanak. Az első okleveles említése 1221-ből származik. Katolikus plébániája 1698-ban keletkezett, temploma 1790-ben épült, berendezése késő barokk. Kegyura Mária Terézia Dorottya főhercegnő. Egy ideig a pornóapáti uradalom része, majd az Eszterházyak és a Liechtenstein hercegek birtokolták. A két világháború között nagyobb birtok a területén nem volt, lakosai közép-, kis- és törpebirtokosok.
A temploma előtt található első világháborús emlékmű a község 13 áldozatának állít emléket. 1945. április 14-én itt értek véget a magyarországi harcok.
A Körmend–Németújvár-vasútvonal1899. szeptember 1-jén nyílt meg 23 kilométer hosszan. A második világháború után a vasútvonal forgalma csak magyar oldalon maradt fenn 1959. szeptember 30-ig, majd a pályát a teljes szakaszon elbontották. Az egykori vasútállomás emeletes épülete még áll.[3]
Az infrastruktúra kiépítése későn kezdődött, a vízhálózat kiépítésének befejezése az 1990-es évek elején történt meg. Ezt követte a földgáz hálózat megépítése. Intézményként a faluban a Kultúrház található, az épülethez könyvtár, nagyterem, orvosi rendelő, irodahelyiség és italbolt is tartozik.
A településtől nyugatra 2004. május 1-jén került sor a Pinkamindszent-Szentkút átkelőhely megnyitására, majd a határellenőrzés a Schengeni egyezményhez való csatlakozással 2007-ben megszűnt. A falu központjában lévő utak megújultak, és egy körforgalom is létesült. Északi irányba, a Nagysároslakra menő út megnyitására az osztrák falu lakosságának ellenállása miatt várni kellett, azóta az út üzemel.[4]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,3%-a magyarnak mondta magát (22,7% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,4%, evangélikus 0,6%, felekezet nélküli 1,3% (26,6% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei
Fő utca 110.: Mindenszentek plébániatemplom, műemlék, 1800 körüli Winterhalder által festett szentéllyel, barokk szószékkel