Falud

Falud (Veščica pri Murski Soboti)
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Statisztikai régió	Pomurska
Község	Muraszombat
Rang	falu
Alapítás éve	1365
Polgármester	Anton Štihec
Irányítószám	9000
Körzethívószám	02
Rendszám területkód	MS
Népesség
Teljes népesség	405 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	193 m
Terület	3,03 km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 40′ 17″, k. h. 16° 07′ 52″46.671389, 16.131111Koordináták: é. sz. 46° 40′ 17″, k. h. 16° 07′ 52″46.671389, 16.131111
A Wikimédia Commons tartalmaz Falud témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Falud (1887-ig Vescsicza, szlovénül: Veščica pri Murski Soboti) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik.

Fekvése

Muraszombattól két kilométerre nyugatra a Lendva jobb partján fekszik.

Története

A települést 1365-ben "Kyusuezciche, Noguezciche" alakban említik először. Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Amadéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Wezchycha in districtu Beelmura" alakban szerepel.^[2] A felsőlendvai uradalom belmurai kerületéhez tartozott. 1687-ben a Széchyek fiági kihalása után több birtokosa is volt.

Vályi András szerint " VESICZA, vagy Vesticza. Tót falu Vas Várm. földes Urai Kregár, és több Urak, fekszik Muray Szombathoz közel, mellynek filiája; határja középszerű."^[3]

Fényes Elek szerint "Vescsicza, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban: 109 evang., 28 kath. lak."^[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Falud, kis vend község, 52 házzal és 272 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távirója Muraszombat."^[5]

1910-ben 254, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a Vendvidéki Köztársasághoz tartozott. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 406 lakosa volt.

Nevezetességei

A falu haranglába a 20. század első negyedében épült neoromán stílusban. A településen áll pünkösdi templom. Faludon a Muravidéken a legerősebb a pünkösdi közösség.

További információk

• Muraszombat hivatalos honlapja
• Muraszombat község honlapja
• Falud Szlovénia térképén

Jegyzetek

1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye