Borovszky Samu

	Borovszky Samu
Született	1860. október 25.; Bácsordas
Elhunyt	1912. április 24. (51 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Fábián Zsófia
Foglalkozása	történész
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (18-5-13)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Borovszky Samu témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.

Élete

A német többségű Bácsordason született régi evangélikus nemesi családban. Édesapja, adamóci és vittenci Borovszky Pál (1826–1891) a Duna-szabályozási munkálatok mérnöke volt.^[1] A család 1870-ben Nagyszalontára költözött, ő maga ott kezdte gimnáziumi tanulmányait, melyeket 1873-tól Békésen folytatott. 1876-tól Budapesten a református főgimnáziumban tanult. 1879–1883 közt a Budapesti Tudományegyetem hallgatója volt és ösztöndíjban is részesült.

1880-tól Lukács Móricnak, 1882-től pedig Lónyay Menyhértnek, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnökének titkára lett. 1884-ben akadémiai irattárnokká léptették elő. 1889-ben a Történelmi Társulat igazgatói választmányának, 1899-től pedig az Akadémia levelező tagja lett.

Sziklay Jánossal együtt szerkesztette a Magyarország vármegyéi és városai (1896–1914) című sorozat I–IV. kötetét. Ő volt A Nagy Francia Forradalom és Napoleon című, több kötetes mű szerkesztője is.^[2] 1909–1912 közt a Magyar Történelmi Társulat titkára és a Századok szerkesztője volt. A népvándorlás korával, a magyar őstörténettel foglalkozott, a finnugor nyelvrokonság kutatója volt.

Művei

1883 A dákok. Ethnographiai tanulmány, Budapest REAL-EOD
1884 A longobardok vándorlása, Századok
1885 Martyrologium, Egyet. Phil. Közlöny
1889 Vita Scti Severini, Egyet. Phil. Közlöny
1894 A honfoglalás története, Budapest
1896–1897 Csanád vármegye története 1715-ig. Budapest, I-II.
1899 A Szirmay család czímeres levele. Turul, 17. (Varjú Elemérrel)
1900 A nagylaki uradalom története, Budapest REAL-EOD
1901 Egy alajbég telepítései: adatok az Alföld XVII. századi történetéhez, Budapest REAL-EOD
1900/1931 A népvándorlás kora. Nagy Képes Világtörténet
1903 Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom (Karácsonyi Jánossal) Online
1908 Szendrő vára MEK
1909 Borsod vármegye története, Budapest REAL-EOD
1911 A Nagy Francia Forradalom és Napoleon. I–V. szerk.

Magyarország vármegyéi és városai sorozat

Hont vármegye és Selmecbánya – könyvborító

Közreműködésével készült el a Magyarország vármegyéi és városai monográfia-sorozat 26 részéből 25. Halála miatt nem vett részt a Somogy kötet szerkesztésében. A sorozat a rendszerváltás környékén reprint kiadásban is megjelent. A sorozatot később több bírálat is érte főként üzleti jellegű, sorozatgyártású volta miatt,^[3] mégis az idők folyamán megkerülhetetlen alapmunkává vált, mivel a korban hasonló monográfia vállalkozások csak elvétve születtek.

Bővebben: Magyarország vármegyéi és városai

A sorozat kötetei a megjelenésük sorrendjében:

1896 Abaúj-Torna vármegye és Kassa
1897 Fiume és a magyar-horvát tengerpart
1898 Vas vármegye
1899 Nyitra vármegye
1900 Szabolcs vármegye
1901 Bihar vármegye és Nagyvárad
1903 Bars vármegye, Gömör és Kishont vármegye
1904 Pozsony vármegye és Pozsony
1905 Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely
1906 Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város
1907 Komárom vármegye és Komárom
1908 Esztergom vármegye, Győr vármegye, Szatmár vármegye, Szatmárnémeti
1909 Bács-Bodrog vármegye I.–II. kötet
1910 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I. kötet
1911 Nógrád vármegye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye II. kötet
1912 Torontál vármegye
1914 Somogy vármegye, Temes vármegye, Temesvár

Jegyzetek

↑ Kozák Péter, Névpont.hu: Borovszky Samu, adamóczi és vittenczi
↑ A mű szerzőinek és szerkesztőjének adatai a WorldCat oldalán.
↑ Mályusz Elemér 1929: Falutörténet. Magyar Szemle VI/I/22, 174-179. (In: 2003 Klió szolgálatában - Válogatott történelmi tanulmányok. Budapest, 518)

Források

B. S. l. tag emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XVI.)
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 250–251. o.
Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 271. o. ISBN 963-05-6805-5

További információk

Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség [1]
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr: Győri Városi Könyvtár. 1999. ISBN 9630371278
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002
Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993
Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Budapest, Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940 (Az egységes magyar gyorsírás könyvtára 184.)
Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I–III. Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003.
Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.
Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.
Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.
Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8

Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[adatlapja-1] Kozák Péter, Névpont.hu: Borovszky Samu, adamóczi és vittenczi

[2] A mű szerzőinek és szerkesztőjének adatai a WorldCat oldalán.

[3] Mályusz Elemér 1929: Falutörténet. Magyar Szemle VI/I/22, 174-179. (In: 2003 Klió szolgálatában - Válogatott történelmi tanulmányok. Budapest, 518)

[1]

[2]

[3]