Kispalina

Kispalina (Mala Polana)
A kármelhegyi Szűzanya tiszteletére szentelt kápolna
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Statisztikai régió	Pomurska
Község	Nagypalina
Rang	falu
Alapítás éve	1236
Polgármester	Damijan Jaklin
Irányítószám	9225
Rendszám területkód	MS
Népesség
Teljes népesség	322 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	164,8 m
Terület	7,96 km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 34′ 36″, k. h. 16° 21′ 44″46.57659444, 16.36225278Koordináták: é. sz. 46° 34′ 36″, k. h. 16° 21′ 44″46.57659444, 16.36225278
A Wikimédia Commons tartalmaz Kispalina témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kispalina (szlovénül: Mala Polana) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag a szomszédos Nagypalinához tartozik.

Fekvése

Lendvától 10 km-re nyugatra, a Csernec patak bal partján fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Ezt bizonyítja az itt halált három őskori kőeszköz. A falutól északra az erdőben még a második világháború előtti időben is lehetett látni római kori halomsírokat, melyek nagy része azóta már eltűnt. Ma csupán egy halom vehető még jól ki közülük.

Palina települést, melynek a mai Kispalina is része volt 1236-ban "Villa Palana" alakban említik először. 1379-ben "Pred. Palina", 1389-ben "Palena", 1524-ben "Polanalakos" néven szerepel a korabeli forrásokban. Az alsólendvai Bánffy család birtoka volt.^[2] A belatinci uradalom részeként a Bánffyak után a Csákyaké, majd a 19. században a désánfalvi Gyika család birtoka volt.

Vályi András szerint " PALINA. Szala Vármegyében, fekszik Turnitsának szomszédságában, mellynek filiája."^[3]

Fényes Elek szerint " Palina, vindus falu, Zala vgyében, a bellatinczi uradalomban, 982 kath. lak.."^[4]

1910-ben 707, túlnyomórészt szlovén lakosa volt.

Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 380 lakosa volt.

Nevezetességei

• Római kori halomsírok.
• A Kármelhegyi Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1912-ben épült.
• A 20. század elején épített Copek-malom.
• A 20. század elején épített kulturális műemlékké nyilvánított parasztházak.

Jegyzetek

1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
2. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890)
3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Kispalina témájú médiaállományokat.

• Nagypalina község hivatalos oldala
• Kispalina Szlovénia térképén
• Szlovénia kulturális emlékei