Első okleveles említése 1330-ból való Kawas néven. 1351-ben a Kapornaki apátság tulajdonában volt. 1366-ban a Salomvári család tulajdonaként szerepelt. 1454-ben V. László adományaként a Kawassy család kap tulajdonrészeket.[4]
1485-ben a csébi Pogány család tagjai szerzik meg.
A török csapatok a falut nem érintették, Kerpacsics István, aki 1645 és 1657 között az egerszegi vár kapitánya, számolt be arról, hogy Kávás néhány környékbeli faluval együtt nem adott palánkfát az egerszegi vár építéséhez.
A településen 2015. április 12-én időközi polgármester-választást tartottak,[12] a fél évvel korábban második ciklusára újraválasztott előző polgármester lemondása miatt.[14]
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,4%, cigány 1,36%. A lakosok 63,18%-a római katolikusnak, 9,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (22,17% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% horvátnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,5% volt római katolikus, 0,9% református, 0,4% izraelita, 3% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 7,8% felekezeten kívüli (43% nem válaszolt).[16]
.svg)
