A község sűrű autóbusz-közlekedéssel rendelkezik. Elsősorban Zalaegerszegről érhető el elővárosi és helyközi járatokkal, de sok busz érkezik Zalaszentgrót felől is. Továbbá Sümegre és Veszprémbe is el lehet jutni a településről.
A település Szepetk illetve Zepethk részének első említése 1262-ből való, Pókafa első említése 1453-ból származik. A Zala vármegyei Szepetk és a mellette fekvő Pacsa, Tötös, Hazugd és Kerecseny falvak honfoglalás kori települések, mert "Maguk a várjobbágyok is vigyáztak, hogy közülük jogtalanul ki ne váljék valaki. 1256-ban a Csabi nembeli Balasey hadnagy, Gothard, Olivér, Bud és több más várjobbágy Dénes országbíró és a zalai ispán [Panyit Bánffy de Alsólindva] előtt perbe fogták a Pacsa-melléki nemeseket, hogy ők tulajdonképp zalai várjobbágyok. Az ispán azonban megállapította, hogy azok Szent István idejétől fogva mindig nemesek voltak, s ezt azután elismerték a várjobbágyok is" (Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 53). A középkortól a 18. századig Zepethk-en és a környékbeli Pacsán, Tötösön, Hazugdon és Kerecsenen pl. a Balkó, Basa, Biki, Csalló, Csapos, Csány, Cser, Czengel, Demeter, Elyés, Ember, Érsek, Fábián, Felső, Fodor, Hagy, Henyei, Horvát, Kerecseny, Kovács, Kuti, Lovas, Luka, Madaras, Meleg, Mencseli, Nagy, Nemes, Német, Nyúl, Oheko, Ormándi, Pacsai, Palkos, Parnas, Patkós, Pető, Póka, Rajki, Simon, Szabó, Szász, Szentes, Szompácsi, Székely, Szöke, Tengel, Tóth, Tötösy, Wasper, Zabád, Zepethki és Zsigmond telkes birtokos nemes családok vannak dokumentálva (Tötösy de Zepetnek, Steven. A Zepetneki Tötösy család adattára[1]). A 16. század végén a törökök pusztítják a minden irányból jól megközelíthető két falut és a 18. században népesedik újra.
Az 1848-tól kezdve polgárosodó település kedvező fekvésének köszönhetően komoly fejlődésnek indult, amelynek nagy löketet adott az 1890-ben elkészült Ukk–Csáktornya vasútvonal létrejötte, amely érinti a települést. A 20. század során fejlődése lelassult, de így is megőrizte vezető szerepét a környezetében.
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,7%, cigány 3,3%, német 0,64%, román 0,64%. A lakosok 72%-a római katolikusnak, 1,87% reformátusnak, 3,5% evangélikusnak, 7,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (14,1% nem nyilatkozott).[11]