A jó vasúti összeköttetés mellett sok autóbusz érkezik a községbe, leginkább Zalaegerszeg és Sümeg felől. A falu határában lévő Ősgyep természetvédelmi terület.
Története
Batyk első említése 1251-ből való Bogk néven, amely a szomszédos Türje prépostságának tulajdonát képezte. A 14. és 15. században számtalanszor cserélt tulajdonost elsősorban nagy értéke miatt. Legjelentősebb birtokosa a Béri család volt.
A települést az 1570-es évektől adóztatták a törökök. A portyázások azonban csak a 17. századtól sújtották a települést (legsúlyosabb 1683-ban), ám Batyk mindvégig lakott maradt.
Az elkövetkező időkben Batyk jó adottságú településként fejlődött tovább a határában két malommal.
A 60-as évek végén az Ukk-Zalaegerszeg vasútvonalat átépítették. Ezután a korábban Zalabér melletti vasútállomás Zalabér és Batyk közé került, Zalabér-Batyk néven közös állomás lett. Innen ágazott el egy szárnyvonal Sárvár felé, és a Balatonszentgyörgy felé vezető vonal kiinduló állomása is ide került Türjéről. A Sárvárra menő vonal 1975-ben, a Balatonszentgyörgyre menő 1974-ben szűnt meg (ez utóbbiból a Zalaszentgrótig terjedő 7 km-es szakasz megmaradt - de 2007. március 4-étől már csak teherforgalom van rajta).
Érdekesség, hogy Batykot északról érintette volna az 1909-ben tervezett Szombathely-Rum-Türje-Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy-vasútvonal is, mely azonban sosem épült meg.
Jelenleg Batyk adottságaihoz képest kevésbé fejlett település, nagyban elöregedett.
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 88,1%, cigány 7,46%, német 2,33%. A lakosok 88,5-a% római katolikusnak, 3,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (7,29% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,6% cigánynak, 3,6% németnek, 0,6% görögnek, 0,3% ukránnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,1% volt római katolikus, 0,3% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (33,3% nem válaszolt).[12]
Kultúra
A település a 21. században a kultúra útján hívja fel magára a figyelmet. 2007-ben került első ízben megrendezésre az [ElvADkA] fesztivál,[13] amely egyben Magyarország elektronikus zenét játszó előadóinak, illetve közönségének találkozóhelye. 2007-ben még három-, 2008-ban már ötnapos volt a rendezvény. A rendezvényen több mint 100 óra nonstop zene és mintegy negyven dj és együttes várja az elektronikus zene kedvelőit a községtől mindössze két kilométerre található Pinkóci-tónál.
.svg)
