A 18. században zálogként a gróf Festetics családhoz került a falu, és valószínűleg a Festeticsek nevéhez fűződik a Mikosszéplak központjában álló régi kúria felépítése is, amely földszinti, boltozatos termeinek stílusjegyei alapján a 18. század második felében épülhetett.
A 18. század végén ismét a Nádasdy grófoké lett a település és kúria is, ugyanis Széplakot ők adták el a 19. század elején báró Mesznil Jánosnak, aki ezután a település belterületén álló régi kúriában lakott, majd tőle 1836-ban báró Mikos László Vas vármegyei főjegyző, királyi táblai ülnök, államtanácsos vásárolta meg a kúriát és a birtokot. A taródházi Mikosok 1669-ben kaptak nemességet, majd László államtanácsost 1825-ben magyar bárói rangra emelték. Mikos (I.) János Vas vármegyei főszolgabíró fiának, Edének a gyermekei már Széplakon születtek 1841-től, a família korábban (Sorkifalud)–Taródházán volt birtokos, amelyre Mikos László 1776-ban kapott királyi adományt Mária Teréziától.
Mikosdpuszta
Mikosszéplak községtől keletre feküdt Mikosdpuszta, melynek korábbi neve Belső-Soreke volt. A pusztát akkor létesítették, amikor báró Mikos Ede a 19. század közepén itt építtette fel a romantikus historizmus stílusjegyeit magán viselő, neogótikus elemeket hordozó, rendkívül reprezentatív új kastélyát. A rezidenciát egy tölgyerdő tisztásán emelték, a tereprendezés során hatalmas földmunkát végeztek, és egy mesterséges dombot is létesítettek, hogy az új kastély helyét kialakítsák.
Az építkezés 1857 és 1866 között zajlott egy bécsi építész tervei alapján. Később a kastély bal oldali oldalhomlokzatához földszintes pálmaházat és gótizáló kápolnát építettek. (Egykor a hátsó homlokzat egyik tornyát magas toronysisak borította, amelyet később tűzveszélyessége miatt le kellett bontani.) Saját áramfejlesztő-telepet is létesítettek Mikosdon, a főépület vízvezetékeit és központi fűtését Angliából hozatott anyagokból készítették.[4][5]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,2%-a magyarnak, 1,2% németnek, 3,4% cigánynak mondta magát (1,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,1%, református 0,3%, evangélikus 1,2%, felekezet nélküli 4,6% (8,7% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 70,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,4% cigánynak, 0,9% németnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (28,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,6% volt római katolikus, 2,1% evangélikus, 0,3% református, 1,2% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 5,8% felekezeten kívüli (46,3% nem válaszolt).[17]
Híres emberek
1938-ban itt született Hajba Antal kenus világbajnok.
