A Rába Alsószölnöknél lép Ausztria területéről Magyarország területére.
Története
Nevének szlovén jelentése áttelepülő, ami arra utal, hogy lakosai betelepítés révén kerültek ide.
Első fennmaradt írásos említése 1387-ből való (Zelnuk inferior). A középkorban része volt Dobra váruradalmának, melynek központja a mai Vasdobrán volt.
1664-ben, a szentgotthárdi csata idején itt táborozott a török sereg bal szárnya. Előzőleg a tatárok kegyetlenül felégették a falut, de legtöbb lakosának sikerült előlük német földre menekülnie.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 26,8% németnek, 17,6% szlovénnek, 0,3% románnak, 0,3% cigánynak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,3%, református 1,1%, evangélikus 2,2%, felekezet nélküli 2,4% (16% nem nyilatkozott).[10]
Az alsószölnöki vízerőmű
Az alsószölnöki vízerőműben négy Francis-turbina működik, együttesen 200 kW beépített teljesítménnyel, 12 m³/s vízhozammal és 3 méteres esésmagassággal.