1336-ban Scentmyhal néven említik először. 1422-ben, 1464-ben, 1476-ban, 1480-ban, 1496-ban említik írott források Zenthmyhal, illetve Zenthmihal néven. A Szentmihályi, mezőlaki Zámbó, később főleg a Hosszutóti (Himfi) család kezén találjuk.[3] A falu nevét ősi templomának védőszentjéről kapta. 1549-ben a Polányi, a Zámbó és a Sennyey családok a birtokosai. A birtokos Hertelendy család több tagja részt vett az 1848-49-es szabadságharcban.
Vályi András szerint "Rába Sz. Mihály. Elegyes Magyar falu Vas Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik az ország útban, Csákányhoz 1 mértföldnyire; határja középszerű, némely része kövérebb."[4]
A katolikus templom
Fényes Elek szerint "Rába-Szent-Mihály, magyar falu, Vas vmegyében, a graeczi posta- és országutban, 286 kath. lak., paroch. szentegyházzal, kastélylyal. Van vendégfogadója, jó földje és rétje, szőlője, erdeje. F. u. B. Sennyei. Postahivatal és váltás Rába-Keresztur és Körmend közt."[5]
A község központja
Vas vármegye monográfiájában "Rába-Szent-Mihály, a gráczi vasút mentén fekvő község, 87 házzal és 597 magyar és németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Rátót. Kath. temploma 1600-ban már fennállott. Földesurai a Batthyány -herczegek voltak."[6]
1910-ben 720 magyar lakosa volt. Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 11,9% németnek, 1,8% szlovénnek, 0,3% szlováknak, 0,3% cigánynak mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,6%, református 2,1%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 3,3% (16% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei
Mihály arkangyalnak szentelt, dombon álló, római katolikus temploma középkori eredetű, a 18. század végén átépítették.