A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,8% románnak mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,8%, református 4,6%, evangélikus 2,3%, felekezet nélküli 0,4% (8% nem nyilatkozott).[15]
Nevezetességei
Szent Jakab-templom: építési idejét illetően korábban többféle elképzelés is napvilágot látott. Voltak, akik szerint középkori eredetű, mások 18. századinak gondolták. Egy később előkerült dokumentum azonban azt támasztja alá, hogy a templom az 1560-as években épült. Mai homlokzata egy 19. századi átalakításnak köszönhetően romantikus.[16]
Marton Lajos a magyar honvédség nyugalmazott tisztje, a nemzetőrség dandártábornoka, a vitézi rang birtokosa. 1931-ben született Pósfán. Kivette a részét az 1956-os forradalomban: Később emigrált és tagja lett egy OAS-nak (Organisation de l'armée secrète) kommandónak. 1962-ben De Gaulle francia elnök ellen merényletet kíséreltek meg 11 társával ("Petit-Clamarti" merénylet). A kommandónak három magyar tagja is volt. Börtönbüntetése után Csádban is harcolt a felkelők ellen. Ma Párizsban él, emlékiratai először a Kossuth Kiadó gondozásában jelentek meg 2003-ban, majd egy bővített kiadása "Életem a Hazáé" címmel 2011-ben került kiadásra a "Hatvannégy Vármegye Alapítvány a Magyar Önrendelkezésért" gondozásában.