Szentgotthárdtól 6 kilométerre délnyugatra található, közigazgatási területén végighalad a 7454-es út, de a központjába csak az abból kiágazó 74 182-es út vezet.
Története
A falu a 17. század közepéig más területen helyezkedett el. Jóval délebbre volt található, s belenyúlt a mai Apátistvánfalva és Kétvölgy területére. Az 1664-es szentgotthárdi csata idején a török sereg itt a Rába mellett foglalt hídfőállást, előzőleg a falut felégették, a lakosság elmenekült. A csata után visszatértek és az egykori hídfőnél építették fel újra falujukat.
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 293 szavazásra jogosult lakos közül 250 fő járult az urnákhoz, négyen közülük érvénytelen szavazatot adtak le, az érvényes szavazatok közül pedig 120-120 esett két, független szlovén kisebbségiként induló jelöltre, Csrenkó Antal addigi polgármesterre és egyik kihívójára, Fasching Józsefre.[11] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. április 27-én tartották meg, ekkor Csrenkó már majdnem kétszer annyi szavazatot szerzett, mint Fasching.[6]
2013. május 12-én újból időközi polgármester-választásra kellett sort keríteni Szakonyfaluban,[9] ezúttal az előző polgármester lemondása miatt.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 41,6% szlovénnek, 3,7% németnek, 5,6% cigánynak, mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77%, református 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 3,9% (18,5% nem nyilatkozott).[13]