A 8-as főútrólCsákánydoroszló felől a 7452-es számú bekötőúton közelíthető meg; egy másik, ide vezető út, a 87 106-os számú mellékút pedig még Csákánydoroszló előtt ágazik ki a főútból és előbb Kemesmál, majd Taródfa községrészek főutcájaként húzódik végig a településen. Közvetlenül az osztrák határ mentén helyezkedik el.
Története
A mai település két, egykor önálló faluból, Kemesmálból és Taródfából egyesült 1939-ben. Kemesmált 1409-ben Kemesmal, Taródfát 1418-ban Torlodfalua alakban említik először. Kemesmál neve a magyar Keme személynév és a mál (=hegyoldal) főnév összetétele. Taródfa neve a torló (= volt ura lelkiüdvéért az egyháznak szolgáló szabados) főnévből származhat. A település területén a 13. században határőrző erődítmény állt, melyet 1248-ban említenek és helye ma is látható a község határában a Váradszigeten. Taródfa a későbbiekben 1430-ban Thorlothfalua, 1455-ben Thuroldfalwa, 1456-ban Tharrodfalva, 1471-ben Thorondfalwa, 1478-ban Thorrothfalwa alakban szerepel az írott forrásokban. 1488-ban 7 adózó portát említenek a településen.[4]
Fényes Elek szerint „Kemesmál, magyar falu, Vas vmegyében, a körmendi uradalomban, 100 kath. lak.”[5]„Tarródfa, magyar falu, Vas vmegyében, a Pinka és Strem vizek összefolyásánál, 264 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Szombathely.”[5]
Vas vármegye monográfiája szerint „Kemesmál kis, magyar község, a Pinka patak mellett, a gráczi vasútvonal mentén. Házainak száma 17, lélekszám 118, vallásuk r. kath. Postája Horvát-Nádalla, távírója Körmend.” „Taródfa, magyar község a gráczi vasút mentén, 55 házzal és 365 r. kath. vallású lakossal. Postája Horvát-Nádalla, távírója Körmend.”[6]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,7%-a magyarnak, 1,4% németnek mondta magát (20,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,4%, református 0,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 0,9% (26,6% nem nyilatkozott).[14]
Nevezetességei
A Miród-forrás régi búcsújáróhely, melyet a kommunista időkben tönkretettek. A kegyhelyet a rendszerváltás után újra rendbehozták, a forrást kitisztították, kereszt és lourdes-i barlang épült.