Zsédeny község a Sárvár-Sopron (84-es főút) mentén sík, sovány, homokos területen fekszik.
Régi település, amit a község határában feltárt vaskori sírhalom is bizonyít. Nevét az Árpád kortól ismerjük az oklevelekből, első említése 1238-ból való. A 14. századtól megjelenik a Kis-zsédeny másként vadkert, mint elkülönül jobbágyközség megkülönböztetése. Zsédenyen át már a 13. században Egerszeg és Paty között nagy út vezetett, s az úttól nem messze feküdt Szent Márton –a község védőszentjének –egyháza. A 2000. évtől elevenítette fel az Agroprocent Kft. a Márton napi lampionos korhű jelmezes felvonulást a község területén.
Zsédeny ősbirtokosai valószínűleg a zsédenyiek voltak, majd a pogánylázadások leverése után a falu egy része királyi birtok lett. Ő adta tovább a várnépek kezelésébe, majd a későbbiek során a Köcskiek, a Jákok, a Mezőlakiak és az Ostffyak is birtokolták. Későbbi földesurai a Chernel és a Taar, majd a Maróthy családok voltak. Ez utóbbiak betelepülési ideje nem ismert, de a község területén jelenleg is meglévő Maróthy-kúriát a 19. század közepén építtette a család romantikus-eklektikus stílusban. A család 1945-ig birtokolta, majd az erősen lepusztult épületet a kastélyprogram keretében a Fiedler család újította fel kívül-belül. Jelenleg két hektáros parkjával együtt ** szállodaként üzemel. 12 szobája antik berendezésű, 20 fős konferenciateremmel rendelkezik.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 1,6% németnek mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, evangélikus 12%, református 0,5%, felekezet nélküli 4,9% (26,2% nem nyilatkozott).[10]
Horváth József (1952-1998) költő, megjelent verseskötete: Idegmuzsika (1999-Péntek Imre szerkesztésében. megjelentek versei: Közgazdász c.egyetemi újság (19819, Zsarát c.lap Szombathely 1999. Mozgó Világ 1981.