Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 8639-es út, ezen érhető el Szombathely és Csepreg felől is; Salköveskúttal a 8638-as út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Sopron–Szombathely-vasútvonal érinti, de megállási pontja nincs a vasútnak Söpte területén. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Szombathely vasútállomás kínálja, légvonalban 58, közúton nagyjából 8 kilométer távolságra délnyugatra.
Nevének eredete
Neve a régi magyar Sebe személynévből származik, amely a Sebestyén személynév kicsinyítő képzős változata.
Története
1268-ban Septhe néven említik először. Területe már az őskorban lakott volt, ezt bizonyítják az itt megtalált kőkorszaki leletek. Rétszeri nevű határrészén római épületek és sáncok nyomai találhatók. A Kazár-major területén egykor kisebb négyszögletes erősség állott, eredete vitatott. 1361-ben Scepche, 1409-ben Septhe, 1462-ben Sewpthe néven szerepel az írott forrásokban.[4] Rudolf király 1579. december 15-én kelt adománylevelében koltai Domján Balázs és felesége, Bessenyei Kata – többekkel együtt – megkapta Söpte falu fele részét a beleeső kúriákkal együtt.[5]1698-ban 248 lakosa volt. 1787-ben 44 házában 333 lakos élt.
Vályi András szerint "SÖPTE. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok; fekszik Kozárnak, Salfának szomszédságában, és annak filiája; határja jó termésű."[6]
Fényes Elek szerint "Sőpte, magyar falu, Vas vármegyében, 262 kath., 7 zsidó lak. F. u. Hodászy, Noszlopy, Csontos, Ughy, Jánosy. Ut. p. Kis-Czel."[7]
Vas vármegye monográfiájában "Söpte, magyar község, 65 házzal és 714 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Szombathely. A körjegyzőség székhelye. Határa gazdag kőkorszakbeli lelhely. Rétszeri nevű dülőjén római telep és sánczok nyomai látszanak. A községben van a Guary-család csinos úrilaka. A Söptey-család innen kapta nemességét. Kath. temploma 1725-ben épült és kőfallal van körülvéve. Birtokosai voltak a Kéthelyi –, Jagasich –, Szabó – és Nagy -családok, földesurai a Noszlopyak , Ughyak , Jánossyak , Csontosok és Hodászyak voltak."[8]
A településen 2016. április 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[16] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[17] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is tudta erősíteni a pozícióját.[16]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,6% cigánynak, 0,3% horvátnak mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,1%, evangélikus 2,3%, református 1,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 4,4% (22,1% nem nyilatkozott).[18]