Körmenddel és a 8-as főúttal a 8722-es út köti össze, a megyeszékhely Szombathely felől a 86-os főúton érhető el, melyről Egyházasrádócnál kell letérni a 8706-os útra. A falu főutcája a 8709-es út, ez kapcsolja össze a két, egykor különálló községrészt is, valamint Nagykölked felé is ez biztosít közúti összeköttetést.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal érinti, de lakott területeit kelet felől, jó másfél-két kilométerrel elkerüli, csak lakatlan külterületei között halad el. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a vasút Egyházasrádóc vasútállomása kínálja, a község központjától közel 3 kilométerre északkeleti irányban.
Története
A község területén ősidők óta élnek emberek, határában megtalálhatók az újkőkor, bronzkori, kelta és római települések nyomai.
Rádóc települést 1221-ben említik először Ecclesia S. Georgii de Radocz alakban. Köznemesi település volt, melyet 1238-ban Terra nobilium de Raduzt néven említenek. 1422-ben Raduch, 1449-ben Radocz néven szerepel az írott forrásokban.[3] Később két település alakult ezen a területen, melyből az egyházzal rendelkezőt Egyházasrádócnak, a tőle nyugatra eső falut pedig Pusztarádócnak nevezték. Pusztarádóc valószínűleg a török időkben elpusztult és sokáig lakatlan volt, innen kapta az előnevét.
Kölked település 1221-ben Terra Kewlked néven szerepel először, 1279-ben Kulked, 1423-ban Eghazaskulked, 1425-ben Kwlked, 1439-ben Kelked, 1479-ben Eghazas Kewlked, 1486-ben Kelked néven említik.[3]1314-ben a Szent Miklós tiszteletére szentelt itteni kápolnát, 1501-ben pedig a Szent Miklós tiszteletére szentelt itteni egyházat említik, melyek valószínűleg a mai Nagykölkedre vonatkoznak.
Vályi András szerint „Egyházas Radócz, Puszta Radócz. Két elegyes magyar falu Vas Vármegyében, Egyházas Radócznak földes Ura Körméndy, és más Uraságok; Puszta Radócznak pedig Gróf Nádasdy Uraság, ez fekszik Felső Lendvához közel, mellynek filiája; lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik jók, vagyonnyai külömbfélék, első osztálybéliek.”[4]„Nagy, és Kis Kölked. Két falu Vas Várm. földes Uraik külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszenek Körméndhez mint egy másfél mértföldnyire, földgyeik jó termékenységűek.”[4]
Fényes Elek szerint „Puszta-Radócz, magyar f., Vas vgyében, 350 ref., 60 kath., 12 evang. lak.”[5]„Kis-Kölked, magyar falu, Vas vmegyében, ut. post. Körmend 1 óra, 130 kath., 80 ref., 12 zsidó lak. Birja Szabó, Karcsay, s m”[5]
Vas vármegye monográfiája szerint „Puszta-Radócz. A házak száma 61, lakosaié, akik mind magyarok, 429. Vallásuk r. kath., ev. ref. és ág. ev. Postája Egyházas-Radócz, távírója Körmend. Ev. ref. temploma 1861-ben épűlt.”„Kis-Kölked, 33 házzal és 153 magyar lakossal. Vallásuk r. kath., ev. ref. és ág. ev. Postája Egyházas-Rádócz, távírója Körmend. Hetyey István földbirtokosnak itt csinos úrilaka van.”[6]
1910-ben Pusztarádócnak 486, Kiskölkednek 148 magyar lakosa volt. Mindkét település Vas vármegyeKörmendi járásához tartozott.
Pusztarádócot és Kiskölkedet 1935-ben Rádóckölked néven egyesítették.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,2%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% románnak, 0,4% bolgárnak mondta magát (21,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,5%, evangélikus 1,5%, református 24,4%, felekezet nélküli 2,2% (21,5% nem nyilatkozott).[16]