Kemenesalja északi részén, a Marcal mellékének síkjában fekszik a csaknem ezer lakosú község. Területének nagyobb része jellegzetes Kemenes-vidéki síkság, mely többnyire mezőgazdasági művelés alatt áll. Csak délre, a Marcal folyó és a Cinca-patak találkozásának környékén levő rétek, és a Szergény felé eső határrészen emelkedő kicsiny vulkanikus dombok erdőfoltjai különülnek el a tájból. A falutól északra már más a táj jellege, a Cser (Kemeneshát) alacsony fennsíkjának kiterjedt erdőségei húzódnak.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonalVinár vasútállomása, mintegy 8 kilométerre délkeletre. Autóbusszal viszont könnyen megközelíthető a Celldömölk-Vönöck-Szergény között (hétvégén is) közlekedő 6819-es busszal.
Története
A mai ezer körüli lakosú település 1906-ban jött létre Nemesmagasi és Pórmagasi egyesítéséből. A korábban valószínűleg egy település (Mogos 1331; Magassi 1353) a 14. században válhatott külön. A főleg kisnemesi birtoklású részből lett Alsó- vagy Nemesmagasi. A Szent Mauríciusz Monostor kezébe került másik rész neve először a tulajdonosok miatt változott meg (Apathfölde 1433, Apathy magassy 1447), később elhelyezkedése illetve lakosai alapján kapta a Felső- és Pórmagasi elnevezést (1587, 1643). Pórmagasit a bencések a Garai és a Magassy családoknak adták bérbe, később az Esterházyakpápaiuradalmának lett része. Nemesmagasi az 1754. évi statisztikai összeírás alapján a Dunántúl „legnemesebb" községei közé tartozott, hisz a század eleji huszonnéggyel szemben ötvenkét nemest írtak össze (Berzsenyi, Guoth, Győrffy, Illés, Magassy, Mesterházy és a Smidéliusz családok). Nemesmagasiban már 1848 előtt kaszinó működött. 1944-ben, a német megszállás után Darvas József író, szerkesztő, politikus a községben volt illegalitásban a háború végéig. Ennek emlékét tábla is őrzi.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 0,6% németnek, 0,5% cigánynak mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,3%, református 0,7%, evangélikus 52,9%, felekezet nélküli 3,6% (17,9% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei
Jézus Szíve katolikus templom
Berzsenyi család kriptája
Kemenesmagasi Kulturális és Hagyományörző Egyesület
Híres emberek
Itt született:
Papp Ferenc (1871–1943) irodalomtörténész, az MTA tagja.
Győrffy Béla (1928–2002) agrármérnök, növénynemesítő, az MTA rendes tagja.
Jánossy Gábor (1870–1945) árvaszéki elnök, országgyűlési képviselő.
Kemenesmagasi Citerazenekar és Népdalkör Hagyományőrző Egyesület
A Kemenesmagasi Citeraegyüttes és Népdalkör a Röpülj páva-mozgalom második hajtásaként 1978-ban alakult meg.
Évente 25-30 szereplésre kap meghívást, s a szakmai minősítők sem maradhatnak el. 2007-ben kiadták az első saját készítésű CD lemezüket, Szépen muzsikálnak, szépen verbuválnak címmel. 2009-ben közös CD felvételt készítettek erdélyi testvéreikkel, a Brassó megyei Négyfalusi Polifónia Kórussal. 2010-ben elkészült az együttes második CD lemeze. A lemezen történelmi korokat énekelnek meg.