Ikervár

Ikervár
Batthyány-szobor
Ikervár címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Jogállás	község
Polgármester	Szőke Szeverina (független)[1]
Irányítószám	9756
Körzethívószám	95
Népesség
Teljes népesség	1614 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	50,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	35,34 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 12′ 34″, k. h. 16° 53′ 43″47.2093, 16.8953Koordináták: é. sz. 47° 12′ 34″, k. h. 16° 53′ 43″47.2093, 16.8953
Ikervár Pozíció Vas vármegye térképén
Ikervár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ikervár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ikervár község (egykor mezőváros) Vas vármegye Sárvári járásában.

Fekvése

Szombathelytől 25 kilométerre keletre, Sárvártól 8 kilométerre délre, Sótonytól 5 kilométerre nyugatra, Rumtól 10 kilométerre északra fekszik, a Rába folyó bal partján.

Megközelítése

A településen, annak főutcájaként a 8701-es út húzódik végig, nagyjából dél-északi irányban; ez köti össze az északi szomszédjában fekvő Sárvárral és a 8-as főút rábahídvégi szakaszával is. A keleti szomszédjában fekvő Sótonnyal a 8441-es út, Véppel és a megyeszékhely Szombathellyel pedig a 8443-as út kapcsolja össze.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal Sárvár vasútállomása kínálja, a községtől mintegy 7 kilométerre északkeletre.

Nevének eredete

A Rába két partján emelt várakról kapta a nevét.

Története

Batthyány-szobor

Területén már a késő bronzkorban éltek emberek, ezt bizonyítja a Rába partjából itt előkerült edény, mely a sárvári múzeum tulajdona. A községhez közel a Rába és a Herpenyő patak árterében őskori földvár állt, melynek közelében római kori téglák és edénytöredékek kerültek elő. A Fazék dombtól keletre a Herpenyő mellett szintén római épületek maradványai figyelhetők meg. A település területét a honfoglalás után magyarok lakták, ezt az 1987-ben itt megtalált 9–11. századi temető gazdag leletei bizonyítják. A Rába két partján már a 11. században állott itt egy-egy kisebb méretű királyi vár, ahol Salamon király 1073 karácsonyát töltötte és itt kötött békét Géza herceggel. A vár ekkor a király kedvelt udvarháza lehetett, ahonnan gyakran indult vadászatra a Rába vadban gazdag árterületeire. 1532-ben a török elfoglalta a várat, a 15. századi templomot lóistállónak használta. A Rákóczi-szabadságharc alatt Heister tábornok foglalta el a települést. Ikervárt a Batthyányak 1780 körül vásárolták meg, a kastélyt a 18. század végén gr. Batthyány József hercegprímás építtette fel. Ezután a család kedvelt tartózkodási helye lett, ahol gr. Batthyány Lajos miniszterelnök gyermekkorát töltötte. 1839-ben itt kezdte meg működését gr. Batthyányi Alajos cukorüzeme. 1910-ben 2033 magyar lakosa volt, ekkor Vas vármegye Sárvári járásához tartozott. 1848. június 13-án a Vasvármegyei Nemzetőrség zászlaját Ikerváron avatta fel Batthyány Lajos felesége, Zichy Antónia grófnő.

1896-ban Ikerváron kezdték építeni az ország első vízerőművét, amely 1900-tól napjainkig termel áramot. Érdekesség, hogy Ikervár volt az első villamosított falu Magyarországon, mintegy 50 évvel megelőzve korát. Gróf Batthyány Lajos 1831-től élt Ikerváron. 1848. június 23-án Ikervár lakossága Sárvár mezővárossal karöltve országgyűlési képviselővé választotta. Ikervár ékessége gróf Batthyány Lajos szobra, - Bory Jenő alkotása, sokáig Magyarország egyetlen egész alakos Batthyány szobra – melyet közadakozásból állíttatott Ikervár lakossága. Az emlékművet 1913. október 12-én leplezték le.

2010-ben kezdődött a szélfarm létesítése a település területén, amelynek keretében közel 17 db torony felállítását tervezik.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Horváth Zoltán (KDNP-MDF)^[3]
• 1994–1998: Szabó Béla (független)^[4]
• 1998–2002: Szabó Béla (független)^[5]
• 2002–2006: Szabó Béla (független)^[6]
• 2006–2010: Szabó Béla (független)^[7]
• 2010–2014: Fehér Ferenc (független)^[8]
• 2014–2019: Fehér Ferenc (független)^[9]
• 2019–2024: Fehér Ferenc (független)^[10]
• 2024– : Szőke Szeverina (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1795	1787	1780	1743	1632	1598	1614
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,7%-a magyarnak, 0,8% németnek, 0,3% románnak mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,7%, református 1,7%, evangélikus 1,1%,, felekezet nélküli 3,4% (25,7% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 95%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, horvátnak, görögnek és szlovénnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62,4% volt római katolikus, 2,3% református, 1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 3,3% felekezeten kívüli (28,4% nem válaszolt).^[12]

Látnivalók

Batthyány-kastély

Szélerőműpark, Ikervár

• A Póka dombon állt egykori várat feltárták, sáncainak csekély maradványai láthatók a község déli részével átellenben a Rába bal partján (Pókadombi képek). A Fazekasdombon állt egykori vár dombját elhordták, maradványai nincsenek.
• A Batthyány-kastély 18. századi eredetű, 1847-ben Pollack Ágoston és Ybl Miklós tervei szerint romantikus stílusban építették át. Előtte áll gr. Batthyány Lajos 1913-ban készült, (első) teljes alakos szobra.
• Római katolikus, Szent Györgynek szentelt temploma a 15. században épült, a 18. század végén barokk stílusban átépítették.
• A Rábán 1896-ban épített ikervári vízerőmű az ország első vízerőműve (ma is működő ipari műemlék).
• A Rába folyó, abból leválasztott tavaival (pl. Patkó-tó) és a műcsatorna, amelyek kiváló horgászási és pihenési lehetőséget biztosítanak.

Képek

• 
• 
• 
• 
• 

Jegyzetek

1. Ikervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Ikervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. Ikervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
5. Ikervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
6. Ikervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
7. Ikervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
8. Ikervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
9. Ikervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
10. Ikervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
11. Ikervár Helységnévtár
12. Ikervár Helységnévtár

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Ikervár témájú médiaállományokat.

• a Vas Népe napilap hírei Ikervárról^{[halott link]}
• Műholdas Térkép Archiválva 2007. november 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Víztorony Ikerváron
• Ikervári Rendezvények
• Ikervárért
• Batthyány Lajos - facebook oldal
• Fényképek a Kastélyról 2010

Kapcsolódó szócikkek