Batthyány József a magyarországi barokk művészet egyik legjelentősebb mecénása volt.[1] 1777-81 között Pozsonyban, a lebontott régi épület helyén Melchior Hefelével új érseki palotát építtetett, mely a magyarországi klasszicizáló későbarokk építészet egyik legjelentősebb emléke. A palota belső dekorációjára a prímás a kor legnevesebb bécsi művészeit nyerte meg: a kápolna mennyezetképét Maulbertsch, a Szent László apoteózisát ábrázoló oltárképet Maulbertsch segédje, Andreas Matthias Zalinger festette. Pozsonypüspöki mellett, a Mogyorós (Lieskovec) határrészben "Tilalmás erdő" (Zakázaný les) vadasparkot létesített. A parkban 1779–83 között nyaralókastélyt építtetett, melynek dísztermét orientalizáló falképek díszítették, az épület többi helyiségében pedig az prímás műgyűjteménye kapott helyet. A család körmendi kastélyában portrékból, történeti és zsánerképekből álló képtárat alakított ki. A pozsonyi dómban 1799-ben felállított castrum dolorisát a kismartoni Esterházy-színház díszlettervezője, Pietro Travaglia készítette.
Munkái
Panegyricus divo Ladislao regi Hungariae apostolico dictus… Bécs, 1746
Carmen dno Ludovico e comitibus de Batthyán, regni Hungariae palatino. Pozsony, 1751
Exercitatio academica de conciliis altero juris eclesiastici fonte… Bécs, 1757
Sermo dum pallium archiepiscopale suscepit… Nagyszombat, 1776 (Ugyanez magyarul is)
Kanzelrede… Pozsony, 1783
Hirtenbrief… H. n., 1787
Dictio in sessione dietali 5. martii 1791. Pozsony (Ugyanez magyarul és németül)
Egyéb országgyűlési beszédei, Pest, 1795
A Recensio című munka (amely 1782-ben latin nyelven, német és olasz fordításban jelent meg neve alatt) szerzősége ellen tiltakozott a Pressburger Zeitungban (1782. 98. sz.)
Jegyzetek
↑RÉGI MAGYAR MECÉNÁSOK Művészet. Szerk.: Lyka Károly. Első évfolyam, 1902, Harmadik szám, p. 207-220.
Báthory Orsolya 2016: Batthyány József esztergomi érsek főispáni beiktatása. In: Egyház és reprezentáció a régi Magyarországon. Budapest.
További információk
Visitatio canonica. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek Batthyány József esztergomi érsek idejéből, 1776-1779; vál., sajtó alá rend., bev. Tomisa Ilona; MTA Néprajzi Kutatóintézete, Bp., 1997
.svg){kind=small}
