Legkönnyebben a 8-as főút felől közelíthető meg, mintegy 1,5 kilométeres letéréssel. Központján, annak főutcájaként a 8437-es út húzódik végig, az köti össze az északi szomszédságában fekvő Kálddal is.
Vasútvonal ma nem érinti, az 1970-es évek közepéig azonban áthaladt rajta a Sárvár–Zalabér-Batyk-vasútvonal, amelynek egy megállási pontja is volt itt. Vashosszúfalu megállóhely állomásépülete ma is áll még (lakóházzá átalakítva), egykori őrházában ma kisbolt üzemel.
Története
Első említése Huzyupereszteg (1332), amely a 15-16. században történt névcserével alakult át Hosszúfaluvá, amelyet a vármegye nevére utaló Vas előtaggal egészítettek ki 1907-ben.
Somlóvár tartozékaként az Anthimi, majd a Garai család birtokában volt. Később az Erdődyek, Choronok, Balassiak, Nádasdyak szerezték meg. A 18. században az Erdődyek vásárolták vissza és a jánosházai uradalomhoz csatolták. A török korban többször elhagyták, 1612-ben újra is kellett telepíteni.
Lakói az 1740-es években megtagadták a kilenced fizetését, ez zendüléshez vezetett, de sikerült elérni céljukat, földesuruk megadta a kilenced mentességet.
1774-ben emeltek egy kápolnát, mely a falu szélén áll, rajta a korábbi felújítások évszámával (1890, 1987 és 2001). Benne egyszerű kis szoborral.
Szent Ódorfa (Ódorfa puszta), elpusztult középkori település helye a község határában. A 16. században két templomát is említik.
Címerének leírása
Zöld színű doborpajzs középtengelyében, arany ekevas és csoroszlya között arany búzakalász látszik, felettük két heraldikai arany csillag lebeg. A pajzsot jobbról és balról szárukkal összefont zöld pálmalevelek övezik.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 1,7% németnek, 2,5% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 0,3% ruszinnak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,2%, református 0,8%, evangélikus 1,7%, felekezet nélküli 1,7% (17,3% nem nyilatkozott).[10]