A környező települések közül Boba 2, Izsákfa 3,5, Egyházashetye 7, Kemenespálfa 8,5, Celldömölk és Csögle 10-10, Jánosháza 11, Adorjánháza pedig 13,5 kilométer távolságra található.
Megközelítése
Déli és északnyugati szomszédaival, Bobával és Izsákfával a 8459-es út köti össze, nyugati határszélét emellett érinti még a Jánosháza-Celldömölk közti 8429-es út is.
Nemeskocs (Kocs) környéke már ősidők óta lakott hely volt. Határában vaskorból és római korból származó leletek: sírok, edények és érmek kerültek felszínre.
Ekkoriban tünnek fel a vármegyében az első Kocsi előnevű családnevek is a Körmendi- és a Marczaltői levéltár adatai szerint:
1436-ban említik az oklevelek a vármegyében a kocsi Török (Twrek)- és 1448-ban a kocsi Veres (Weres) családot.
1459-ben a dömölki apátság egyik oklevele említette Koch nevét azzal kapcsolatban, hogy az apátság szolgálatába tartozó Kocsiak, valamint Kisdemelkre és Nemesdemelkre való nemesek, akiket az apátság saját nemes jobbágyainak tekintett, vonakodtak teljesíteni az apátságnak való szolgálataikat.
1468-ban kelt oklevél ugyancsak említi a kocsi Chazar családot. 1468-ban a Körmendi levéltár oklevele szerint Koch települést a demelki (dömölki) apátság nemes jobbágyai lakták. 1469-ben a Vasvári káptalan Mátyás királynak küldött oklevelében számol be a Pálóci László országbíró parancsára Vas vármegyében megtartott tanúvallomásokról, melyek során Beer Andrást, Sytkei Lászlót és névszerint felsorolt többi hatalmaskodó társaikat idézték perbe Ság, Taskánd, Parlag, Gecse, Baba, Kocs településeken történt hatalmaskodásaik miatt.
Magyar falu Vas vármegyében. Földes urai több uraságok. Lakosai katolikusok. Fekszik Jánosházához egy mérföldnyire, határa szoross, és nem igen termékeny, vagyonnyai különfélék, fája van.
Magyar község 95 házzal és 571 római katolikus és evangélikus lakossal. Postája és távírója Boba. A község Marczali közelében a Kis-czell sümegi vasútvonal mentén fekszik.
”
A település Parrag nevű dűlőjében állt a 16. századbanParrag község, valamint a határába esett Vadászüllés is, melyek azonban később elpusztultak.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,2%-a magyarnak, 0,3% németnek mondta magát (21,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,5%, református 2,7%, evangélikus 45%, felekezet nélküli 1,3% (27,5% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei
Evangélikus templom – Mindenszentek tiszteletére szentelték, korábban a szomszédos Bobával közösen használták. 1732-ig az evangélikusoké volt, 1743-ban építették újjá.