A vasvári káptalan birtokaként először 1217-ben említik az oklevelekben, de határában a rómaikorból is kerültek elő emlékek. Neve a szomszédságában a 10. században már meglévő (Kaán) vezéri szálláshoz tartozó segédnép települését jelenti. A török időkben elnéptelenedő falut 1757-ben – részben német lakosokkal – újratelepítette az erdőt birtokló sárvári földesúr, ekkor rövid ideig Farkasszentgyörgy néven is szerepelt. Az 1827-ben készült szerény kis kápolna helyén – magánhagyatékból – 1932-ben épült mostani római katolikus műemléktemploma, Szent Vendelnek ajánlva. A hívek 2003-ban öntették újra a világháborúban elvitt harang utódját. A község címerében Szent Vendel látható, ki a pásztorkodást választja a számára felkínált királyi korona helyett.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,3% cigánynak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 86,9%, református 1,3%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 1%, felekezet nélküli 2% (8,4% nem nyilatkozott).[10]