1870-ben lett önálló község, ekkor kapott bírói pecsétnyomót, amely ma is megtalálható a körmendi múzeumban.
Vas vármegye monográfiája szerint „Daraboshegy, kis magyar falu, 25 házzal és 154 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Körmend. Birtokos a Batthyány herczegi család.”[3]
Címere 1992-ben készült, a pecsétnyomóban is szereplő bástya látható rajta ezüst színnel kékdoborpajzson.
A településen a 2014. október 12-én lebonyolított önkormányzati választáson nem lehetett polgármester-választást tartani, mert a tisztségre egyetlen lakos sem jelöltette magát.[11] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2015. február 1-jén tartották meg, két jelölt részvételével.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97%-a magyarnak, 2% németnek, 1% cigánynak, 1% szlovénnek mondta magát (3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77%, református 2%, evangélikus 1%, felekezet nélküli 7% (13% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei
Védett emléke a Fő utcán álló, 1866-ban készült fa harangláb. Katolikus templommal rendelkezik.
↑Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye