Gasztony

Gasztony
Római katolikus templom
Gasztony címere Gasztony zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Járás	Szentgotthárdi
Jogállás	község
Polgármester	Nagy Miklós (független)[1]
Irányítószám	9952
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	419 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	29,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 57′ 54″, k. h. 16° 27′ 05″46.96495, 16.451319444444Koordináták: é. sz. 46° 57′ 54″, k. h. 16° 27′ 05″46.96495, 16.451319444444
Gasztony Pozíció Vas vármegye térképén
Gasztony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gasztony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gasztony (németül: Gasting) község Vas vármegyében, a Szentgotthárdi járásban.

Fekvése

A falu a Rába völgyében, a Lahm patak bal partján fekszik. Területén végighúzódik a 8-as főút is, lakott területének főutcája azonban csak egy öt számjegyű út, a 74 171-es, ami Csákánydoroszlón ágazik ki a 7451-es útból és Gasztony nyugati szélén túl a 8-asba torkollva ér véget.

A település mellett halad el a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal is, a legközelebbi megállási pont (Rátót megállóhely) a szomszédos Rátót területén található, a településtől mintegy másfél kilométerre.

Története

1269-ben Goszton néven említik először. Neve a szláv goszt (= vendég) főnévből származik. Más feltevés szerint azonban a francia eredetű Gaszton személynévből ered. A középkor folyamán a források többnyire együtt említik a szomszédos, azóta elpusztult Kövesszarv nevű településeel. 1271-ben Terra Kueszoru, 1375-ben Poss. Kweszarm et Gozton, 1436-ban Gozthon, 1452-ben Joh. Gozthon de Kweszarm, 1454-ben Joh. de Gozthon filius Michaelis de Keueszorm, 1455-ben Kweszarw aliter Gozton alakban szerepel az írott forrásokban.^[3]

Vályi András szerint "GASZTONY. Gaszting. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Urai Boros, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Raba Szent Mihálynak szomszédságában, és annak filiája, határja jó termékenységű, ’s vagyonnyai is külömbfélék, második Osztálybéli."^[4]

Fényes Elek szerint "Gasztony, magyar falu, Vas vmegyében, Csákányhoz óranegyedre: 494 kath., 5 evang. lak. Termékeny határ. Kövér rétek. F. u. közbirtokosok. Ut. p. Rába-Sz. Mihály."^[5]

Vas vármegye monográfiájában "Gosztony, magyar község, a gráczi vasút mentén, 119 házzal és 806 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Rátót. A Goszthonyiak ősi fészke. Templomának külső falába egy arabs feliratú kő van falazva, melyről nem tudni, hogy honnét került ide. Itt van Pázmándy Dénes csinos, emeletes úrilaka és özv. Batthyányi Béláné gazdasága."^[6]

A kastély

1910-ben Gasztonynak 823 magyar lakosa volt. Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.

Címere

Tárcsapajzson, kék mezőben, aranykoronából kiemelkedő vörösruhás kar ezüst kürtöt tart. A heraldikai korona arany, a pajzstakaró vörös, a sisakdísz szintén aranykoronából kiemelkedő vörösruhás kar. A pajzson lévő sisak ezüst.

A címer a Gasztony család (Kövesszarvi ág) címeres levelének (kelt: 1467. Mátyás király adományozásával) hű felhasználásával készült.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Deák László (független)^[7]
• 1994–1998: Soós Imre (független)^[8]
• 1998–2001: Deák László (független)^[9]
• 2001–2002: Ifj. Kóczán István (független)^[10][11]
• 2002–2006: Ifj. Kóczán István (független)^[12]
• 2006–2010: Kóczán István (független)^[13]
• 2010–2014: Kóczán István (független)^[14]
• 2014–2019: Nagy Szabolcs (Jobbik)^[15]
• 2019–2024: Nagy Miklós (független)^[16]
• 2024– : Nagy Miklós (független)^[1]

A településen 2001. október 14-én időközi polgármester-választást tartottak,^[10] az előző polgármester lemondása miatt.^[17]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	445	430	422	424	438	428	419
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 2,1% németnek, 0,2% szlovénnek, 0,2% románnak mondta magát (4,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,2%, református 2,1%, felekezet nélküli 5,3% (11,2% nem nyilatkozott).^[18]

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,2% németnek, 1,8% szlovénnek, 0,7% ukránnak, 0,5% lengyelnek, 0,2% cigánynak, 0,2% ruszinnak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,3% volt római katolikus, 2,7% református, 0,5% evangélikus, 0,5% ortodox, 0,2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 5,9% felekezeten kívüli (32,4% nem válaszolt).^[19]

Nevezetességei

• A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1789-ben épült, benne török eredetű emlékekkel, amelyek egy II. József korában ott szolgáló diplomata révén kerültek ide.
• A Pázmándy-kastély barokk eredetű, ma a polgármesteri hivatal és a kultúrház működik benne.

Híres emberek

• Itt született 1742. szeptember 7-én Hertelendy Gábor huszár altábornagy, a Katonai Mária Terézia-rend tagja, a 12. Nádor huszárezred megalapítója.
• Itt született 1843. július 8-án Széll Kálmán pénzügyminiszter, majd miniszterelnök és belügyminiszter.

Széll Ignác

• Itt született 1845-ben Széll Ignác Vas vármegye alispánja, államtitkár.

A római katolikus templom

Az I. és II. világháborús hősök emlékműve

Jegyzetek

1. Gasztony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
6. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
7. Gasztony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
8. Gasztony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
9. Gasztony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
10. A 2001. október 14-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. október 14. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
11. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
12. Gasztony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
13. Gasztony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
14. Gasztony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
15. Gasztony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
16. Gasztony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
17. Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
18. Gasztony Helységnévtár
19. Gasztony Helységnévtár

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Gasztony témájú médiaállományokat.

• Gasztony honlapja
• Gasztony térképe Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A község Körmend város honlapján

Kapcsolódó szócikkek