A Rába folyó kavicsos hordalékából álló Kemenesháton fekszik, amelyet a 19. század közepéig hatalmas csererdő borított. Ezt később akácerdő váltotta fel, melynek szaporítóanyagát főleg az a fa adta, amely ma is (immár több mint 200 éve) áll a csöngei evangélikus parókia udvarán, s amely testvérfája a szarvasi „Tessedik-fának”.
Csak közúton érhető el, Kenyeri vagy Ostffyasszonyfa érintésével, a 8451-es úton. Határszéleit érinti még a 8452-es és a 8611-es út is, de lakott területeit ezek messze elkerülik.
Története és jelene
A község mintegy ötszáz lakosának zöme evangélikus. Az ellenreformáció után egyházközösségüket csak a 18. század későbbi szakaszában alakíthatták újra, de iskolaházuk már 1706-ban volt. 1784-ben templomot is építettek. A fagerendás mennyezetű épület belsejében három oldalon faoszlopok által tartott karzat látható, amelynek orgona felőli részén egy padba a következő szöveg van vésve:
„Spes confisa Deo nunquanm confusa recedit” (Az istenbe vetett reménység sohasem szégyenít meg.)
Ezt Petőfi Sándornak tulajdonítják, a hagyomány szerint a szerelmes fiú innen nézte Csáfordi Tóth Rózát.
A csöngei óvoda 1970-ben költözött az ev. iskola épületébe. (Az ev. egyház 40 holdja került 1951-ben állami tulajdonba.) Ma az iskola az ostffyasszonyfai Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ iskolájaként 2 alsós osztályt működtet Csöngén, az egyik az óvodával egy épületben (volt ev. iskola épület).
A kb. 165 nm alapterületű parókia (a templom és a Weöres Sándor Óvoda szomszédságában) 1200 öles udvarával a hitéleti alkalmakat helyenként éppúgy, mint az (ép- és fogyatékos gyermekeknek). Erdei Iskolaként tavasztól -őszig vagy kihelyezett zeneiskolai tagozatként, vagy nyári művészeti (irodalmi, drámaszínjátszó, festőtáborként, /mint több évvel ezelőtt/ zenei, vagy néptánc, vagy környezetvédelmi, egyházi táborként, vagy más turisztikai csoportok szállásaként működhetne akadálymentessé tétele, felújítása után.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 2,4% németnek, 11,5% cigánynak mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,1%, református 1,3%, evangélikus 47%, felekezet nélküli 2,4% (5% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei
A falu szélén található a budakesziWeöres család birtokainak utolsó épülete, amelyben ma Weöres emlékmúzeum van. A kertben egy Weöres Sándor szobrot is felállítottak. A múzeum kulcsát a falu másik (Ostffyasszonyfa felőli) végén kérheti el az érdeklődő, a templom közelében lévő házban.
Templomában Petőfi Sándor is megfordult ostffyasszonyfai tartózkodása során, erről mesélnek néhány helyi legendát. Temetőjében (a falun kívül, nem messze a templomtól) van a Weöres család kriptája. Weöres Sándor édesanyjának sírja ettől külön, a bejárat közelében található. A sírkövet Borsos Miklós készítette.