Jellegzetes őrségi szeres település. A vasúttól északra fekszik keleten Alsószer, nyugaton Csárdaszer, a kettő között északon Nemesszer, míg a vasúttól délre Belsőszer és Devecserszer.
Története
Írott forrásban 1204-ben említik először. Neve arra utal, hogy a mellette folyó patakban sok volt a rák. 1404-ben Nagyrákos, melyet Egyházasrákosnak is neveztek, már mezőváros volt vámszedési joggal. Lakóinak egy része mint határőrzésre kötelezett, nemesi rangot kapott. 1428-ban Nagrakus alakban említik. 1452-ben Nag Rakws alakban, 1454-ben Opidum Nagh Bakos, 1465-ben Op. Rakos néven szerepel.
"Nagy-Rákos vámszedő hely is volt és Német-Újvár vár sorsában osztozott. 1451-ben azonban a haraszti Tapánok, 1452-ben a monyorókereki Elderbach Pertold, 1453-ban pedig (1454-ig) Tárczai János és szandai Tárnok Demeter kezére került zálogban. Valamelyik Rákosban, mint az 1404. évi oklevél is mutatja, köznemesek is laktak"[3]
Vályi András művében „Kis, vagy Külső Rákos, Nagy, vagy Belső Rákos. Két elegyes falu Vas Vármegyében, földes Urok Gróf Batthyáni Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, Kis Rákos, Nagy Rákosnak filiája, fekszenek egymástól mintegy kis fél mértföldnyire, határjokban erdejek, és legelőjök van, kereskedésre is módgyok; de mivel földgyök néhol sovány, második osztálybéliek.”
Fényes Elek szerint „Kis és Nagy-Rákos, 2 magyar falu, Vas vmegyében, 613 ref., 61 kath., 7 evang. lakossal, Nagy-Rákoson ref. anyagyülekezettel. Birják gr. Batthyáni s más nemesek.”[4]
Vas vármegye monográfiájában "Nagy-Rákos magyar község a Zala folyó mellett. Házak száma 45, lélekszám 501, vallásuk r. kath. és református. Postája Őri-Szt-Péter, távirója Csákány. A körjegyzőség székhelye. 1798-ban megujitott templomának szentélye román stílű, hajója góthikus."[5]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 1,1% németnek mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,4%, református 53,5%, evangélikus 1,1%, felekezet nélküli 6,5% (8,7% nem nyilatkozott).[15]