Észak-déli irányban több kilométeren át elnyúló település Zala vármegye keleti részén, Zalaszentgrót déli szomszédságában. Központján és az attól délre elterülő Gyülevész településrészen is a 7336-os út halad keresztül, de déli határát érinti a Kehidakustánytól észak felé vezető 7335-ös út is. Még egy útja minősül országos közútnak, ez a településközpont északi szélétől közel egy kilométerre északi irányban, kelet felé kiágazó, Sényére vezető 73 201-es út.
Szomszédja nyugat felől Kallósd.
Egy adat szerint a középkorban Zalaszentlászlónál is volt híd a Zala keleti és a nyugati partja között, amely 1408-ban vámszedőhely volt.[4]
Érdekesség, hogy a települést érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal.[5]
Története
Zalaszentlászló nevét 1429-ben Poss Zenthlazlo néven említette először oklevél.
1977-ben hozzácsatolták a szomszédos Gyülevész községet.
A magyarországi Szentlászló nevű települések létrehozták a Szentlászló Szövetséget.
2002. június 8-án Szentlászló nevű Kárpát-medencei települések kétnapos találkozójára került sor a közép-zalai Zalaszentlászlón, tíz község – köztük erdélyiek és horvátországiak részvételével.
A településen 2012. május 20-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el.[12]
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,1%, cigány 0,93%, német 4,5%. A lakosok 58,5%-a római katolikusnak, 0,46% reformátusnak, 0,46% evangélikusnak, 7,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (33,2% nem nyilatkozott).[22]
2022-ben a lakosság 86%-a vallotta magát magyarnak, 5,7% németnek, 0,6% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek, örménynek, románnak és szlováknak, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,1% volt római katolikus, 1% református, 1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1% egyéb katolikus, 9,3% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).[23]
↑ abcÁltalában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 10.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014
↑A részvételi adatok a polgármester-választási adatokból származnak. (Némi eltérés elképzelhető a képviselő-választások adataihoz képest.) Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az "érvénytelen / hiányzó" rovat a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg. A 2006-os jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E), az érvényesen szavazatok száma az (I) mezőben szerepel. A 2010-es jegyzőkönyvben sorrendben ugyanezek az adatok a (C), (E) és (H), a 2014-es jegyzőkönyvekben az (A), (B) és (G) mezőknek felelnek meg.
↑Feketéné Tarpál Ibolya 2014 tavaszán – néhány hónappal az önkormányzati választások előtt – lemondott a tisztségéről. Időközi választást nem tartottak. „Lemondott Zalaszentlászló polgármestere”, Zalai Hírlap Online, 2014. június 18.. [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. december 10.)
.svg)
