Nagykanizsától 9 kilométerre északkeletre helyezkedik el, dombos vidéken. A közvetlenül határos települések: észak felől Csapi, kelet felől Galambok, dél és délnyugat felől Nagyrécse, északnyugat felől pedig Kisrécse.
Lakott területét érinti a 7-es főút és a Zalakomár-Nagykanizsa közti 7511-es út, központján pedig a két utat összekapcsoló, mindössze 700 méter hosszú 7523-as út húzódik végig.
Talaja zömmel agyagos, helyenként sáros, vizenyős terület. A település képe szabálytalan, mert a domborzathoz alkalmazkodott. Széles telkek és gyümölcsösök jellemzik.
Története
A települést először 1323-ban említik oklevélben Sarzegh néven.
1908-ban már Zalasárszeg névalakban szerepel. Neve két köznév (sár, „lágy, ragadós föld” és szeg „sarok, szeglet”) összetételéből alakult ki. Az előtag a vármegyére utal.
A település körüli területek 1950-ig a Talabér család birtokában voltak. Az 1800-as években épült jegyzői hivatal épülete felújításra került, és ez ad ma otthont a kultúrháznak és a könyvtárnak.
A község katolikus vallású. Minden hónapban egyszer van mise. A nagyrécsei egyházközséghez tartozik.
Az önkormányzat 1993-ban emelte a Hősök emlékművét.
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 90%, cigány 6,87%, német 2,3%. A lakosok 47,2%-a római katolikusnak, 4% reformátusnak, 10,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (36,8% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 84%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 0,9% románnak, 0,9% szerbnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,7% volt római katolikus, 1,9% református, 0,9% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 9,4% felekezeten kívüli (48,1% nem válaszolt).[12]
↑ abZalasárszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „19önkvál” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
.svg)
