Hernyék nevét 1322-ben említette először oklevél Hernech alakban. A falu a hagyományok szerint egykor nem a mai helyén állt, melyet az itt található „pusztatemető” nevű hely is sejtet.
1324. december 26-án, említették a falu nevét ismét egy Visegrádon kelt adománylevelében, melyben I. Károly király Lendvai (Bánfi) Miklósnak adományozta Csömödérrel és Várföldével együtt.
A 14. században a falu a szentpéterföldi Őzi család birtokába került. 1472-ben Őzi Györgyé, majd annak halála után ismét a Bánffy családé, Lendvay Bánfi Miklós birtoka lett. A Bánffyaké maradt Bánffy Kristóf haláláig, egészen 1644-ig.
1524-ben három zsellér élt csak a birtokon. 1542-ben 12 portát említettek itt, 6 év múlva pedig már csak hét porta volt itt említve. Ebből egy a bíróé, 4 új, 1 idegené (jövevény), 1 majorsági (uradalmi). Ekkor 11 zsellér élt a faluban. 1644-ben Bánffy Kristóffal kihalt a család és a birtok a környék Bánffy birtokaihoz hasonlóan a gróf Nádasdy családé lett. Hernyéket a környékbeli falvakhoz hasonlóan a török ugyancsak elpusztította. Pusztulása után a földeket a környező falvak jobbágyai használták bérlet fejében. Nádasdy Ferencet, a Wesselényi-összeesküvés miatt Frangepán Kristóffal és Zrínyi Péterrel együtt kivégezték, birtokai a kincstárra szálltak.
Az elpusztult falut: a sok éve lakatlan Hernyék pusztát 1678-ban, Peszleg Mihálynak adták ki betelepítésre, majd 1866-ban megtörtént a falu határában lévő földek tagosítása is.
A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 84 szavazásra jogosult lakos közül 76 fő adott le érvényes szavazatot, azok pedig épp fele-fele arányban oszlottak meg a két független jelölt, Rabb László addigi polgármester és egyetlen kihívója, Bundics Tibor között.[10] Az eredménytelenség miatt szükségessé vált időközi választást 2007. január 14-én tartották meg, immár tét nélkül, mert Bundics Tibor ellenfél nélkül állt rajthoz. A választói részvétel mértéke ennek megfelelően mélyen alulmúlta az októberit, de a választás végeredményét ez nem befolyásolhatta.[7]
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,2%, cigány 4,4%. A lakosok 55,5%-a római katolikusnak vallotta magát (42% nem nyilatkozott).[11]