Szíjártóháza Zala vármegye délnyugati részén a Lenti járásban található. Néprajzi szempontból a Göcsejjel határos Hetés területéhez tartozik. Területe elsősorban sík vidék, melyek kisebb lankás kiemelkedések tarkítanak.[6] A legközelebbi város Lenti.
Magyarországon belül a legközelebbi főútvonalak (a 86-os főút és a 75-ös főút Rédicsnél érhetőek el, míg a szlovén oldalon az A5-ös autópálya halad el.
Megközelítése busz-szal történhet, külön vasúti pályaudvara nincsen.
Története
Szíjártóháza nevét 1335-ben említették először az oklevelek Zyhaza változatban. 1598-ban nevét Zy Jarthoha néven írták, a falu ekkor 8 házból állt, 1662-ben Possessio Szigyartohaza alakban volt ismert és 10 jobbágycsalád élt itt, melyből és 3 házas és 1 házatlan zsellér volt. Az 1750. évi összeíráskor a feljegyzett családok száma 24 volt, ekkor 2 kézművest is feljegyeztek. Az 1869-ben végzett összeíráskor 136 lakosa volt, a lakóházak száma pedig 15 volt. 1880-ban 156 lakosa 23 lakóházban élt.
Az 1960-as népszámlálási adatok 166 lakost és 45 lakóházat jegyeztek fel.
A 2001 évi népszámláláskor pedig 29 lakóegységben 44 volt a lakosság száma.
A falu a halmaztelepülések jellegzetességeit viseli, házai a falu központja körül épültek. Terét a 19. században még kerített házak vették körül: a központi kis térből csillagszerűen öt irányba vezet utca, amelyből három rövid zsákutca nyílik.
A település központjában még ma is áll a régi szoknyásharang, amelyet 1991-ben újítottak fel, ekkor vezették be az elektromos harangozást is. A harangláb mellé 1993-ban az I. és II. világháborúban elesetteknek emlékművet is állítottak.
A településen a 2024. június 9-i önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki a hivatalban lévő polgármester két független kihívója, Ivacska Szilárd és Sárvári Éva között.[14] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2024. szeptember 8-ára írták ki.
Gazdasága
Szijártóháza a Lenti "Szabadság" Vadásztársasághoz tartozik a vadászati jogok terén.[15]
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,6%. A lakosok 53,3%-a római katolikusnak, 13,3% reformátusnak vallotta magát (20% nem nyilatkozott).[16]