A legkorábbi adatok az Árpád-korból maradtak ránk, amikor Orosztony egy része a Buzád-Hahót nemzetség birtoka volt. Első írásos említése 1251-ből való, amikor Vruztun alakban írják. Bizonytalan eredetű, valószínűleg szláv településnév.
A középkorban a Zalavári apátság jobbágyközsége volt, és három különálló településből állt: Alsóorosztony, Felsőorosztony és Baksaháza.
A török uralom idején 1571-ben Alsóorosztony területén esett el Thury György, Kanizsa várkapitánya. Emlékét kopjafa őrzi, a dűlőt pedig Táltostemetőnek hívják. A falut teljesen felégették a törökök. A templomot 1778-ban építették újjá. Ekkor már egybeolvadt Alsó-és Felsőorosztony, Baksaháza 1908-ig őrizte önállóságát.
A község lakosságának a megélhetését mindig a mezőgazdasági termelés biztosította. Fejlett állattenyésztési kultúráját a vármegyén túl is ismerték, iparosréteg csupán a mezőgazdasági termelés kiszolgálására alakult.
Orosztony 1945 előtt és az azt követő években körjegyzőség székhelye volt. Határában a második világháború után két termelőszövetkezet alakult, melyek később egyesültek. A községben 1949-ben gépállomás létesült. Orosztony az 1950-es–1960-as években élte fénykorát. Lakosságának lélekszáma meghaladta az 1200 főt. 1970-ben a községet Gelséhez csatolták. 1972-ben a Termelőszövetkezet is csatlakozott a gelseihez. Az oktatás a községben, 1788-ban veszi kezdetét a római katolikus egyház felügyeletével.
1945-től van nyolc osztályos oktatás, az iskola államosítása 1948. augusztus 6-án történt meg. 1980-ban körzetesítették az iskolát Gelséhez. Óvoda 1976-tól fogadja a gyermekeket. Orosztony székhelye a háziorvosi szolgálatnak. Zalaszabar és Kerecseny községek tartoznak a körzethez. Az 1990-es választások után Orosztony és Kerecseny ismét körjegyzőséget hozott létre Orosztony székhellyel. Az Önkormányzat újraindította az alsó tagozatos oktatást, a felső tagozatosok az alacsony tanulólétszám miatt Gelsére és Zalaszabarba járnak iskolába.
Orosztony civil életében két egyesület játszik szerepet, az 1889 óta működő Önkéntes Tűzoltó Egyesület és az 1991-ben alakult Sportegyesület. A településtől délre Örömhegyen csodálatos környezetben a Nagykanizsai Postás SE kulcsosházat tart fenn a gyalogos turisták részére.
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 85,8%, cigány 12%, német 1,75%. A lakosok 71%-a római katolikusnak, 2,5% reformátusnak, 7,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (18,9% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei
A falutól északra található a nevezetes bortermő terület, Pogányvár. Az emlékpark a kereszténység kétezredik, valamint a magyar állam alapításának ezredik évfordulójának állít emléket.
A községet átszeli az országos kék túra útvonal, mely érinti a Thury György kopjafát, a Hervaszkúti forrást, és a Nagykanizsa Postás SE kulcsosházát, ahol a fáradt gyalogos turisták megpihenhetnek.
A község műemlék jellegű építménye a szentháromság szobor.