Először 1332-ben említik a települést, akkori Potoch alakban, a pápai tizedjegyzékben. A 16. században a Kanizsai család birtokaihoz tartozik, de 1445-46 környékén eladták várnagyuknak, Bakonoki Török Lászlónak, aki felvette a Pati előnevet.
1486-ban Mátyás király elvette a birtokot Török Lászlótól és a Tolnai Bornemissza János alkincstárnoknak adományozta, aki Mátyás királynál kegyelmet eszközölt ki Török Lászlónak, és a föld egy részét sikeresen visszaadta.[3]
1776-ban a település Vrancsics Pál ezredes és Tahy Imre birtoka. A 18. század közepén elzavart szlovén (vend) evangélikus családok települtek le a faluban. A türelmi rendelet érvénybe léptével sok szlovén visszatért hazájába, mások itt maradtak és a 19. századra beolvadtak a magyar népességbe.[3]
1832-ben gróf Festetics Miklós és Festetics Imre, valamint Zichy Károly is tulajdonosa a Patnak. 1863-ban a helyi lakosok evangélikus templomot építettek. A századfordulón 300 római katolikus, 285 evangélikus és 10 református élt itt. Egy-egy római katolikus és evangélikus iskolája volt ekkoriban Patnak.
A gyermeklétszám csökkenése miatt 1976-ban megszűnt az iskola. 1988-ban építették fel az evangélikus egyház tulajdonában lévő kultúrházat, majd 1997-ben községi művelődési ház épült. 1995-ben faluház létesült. Az evangélikus templomot 1988-ban renoválták. 1998-ban új imaház épült, majd 2000-ben harangot szenteltek. A községben 1990-ben sportpálya létesült öltözővel.[3]
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,5%, német 2,5%. A lakosok 63,6%-a római katolikusnak, 5,8% reformátusnak, 18,9% evangélikusnak vallotta magát (10,2% nem nyilatkozott).[13]