A vármegye nyugati részén fekszik, a már Zala vármegyéhez tartozó Nagykanizsa városától 25 kilométerre délkeletre. Különálló településrésze az egykor önálló – még ma is saját temetővel rendelkező – Kisdencs, a központjától mintegy másfél kilométerre északnyugatra.
Csak közúton, és csak Vése vagy Iharosberény érintésével érhető el, mindkét irányból az ezen a szakaszon csaknem pontosan kelet-nyugati irányban húzódó 61-es főúton. A többi környező községgel csak mezőgazdasági utak kötik össze.
Története
Az írásos dokumentumok először 1279-ben említik. a falu neve a középkori oklevelekben a gyakori birtokosváltás miatt többször is szerepel. Lakossága a 16. században áttért a protestáns hitre, de az ellenreformáció és a betelepítések következtében megnőtt a római katolikus vallásúak száma. A mai község Inkeyantalfával egyesült, ez utóbbi falu a nevét Inkey Antalról kapta, aki 1855-ben telepítette be.
A helybeliek azt remélik, hogy az alvárpusztai feltárások nyomán török kori leletek, a fazekasdencsi feltárások eredményeként pedig egy középkori templom és fazekasműhely múltidéző maradványai is gazdagíthatják majd az inkei látnivalókat. Fazekasdencsen még a II. világháború végét követően is állt egy vízimalom, melynek utolsó molnárja Bereczk Károly volt.
Közélete
Polgármesterei
1990–1994: Papp Imre (Társadalmi Egyesülések Szövetsége)[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 7,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,1%, református 10,3%, evangélikus 2,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 2% (20,6% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 77,9%-a vallotta magát magyarnak, 9,5% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% görögnek, 0,1-0,1% románnak, szerbnek, lengyelnek és ukránnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (21,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,5% volt római katolikus, 7,4% református, 1% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 3,1% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
Az Inkéhez tartozó Fazekasdencs vízimalma egy 1946 körüli képen
A Jézus szíve plébánia korábban a Veszprémi egyházmegye része volt, az egyházmegye 1993-as kettébontása, a Kaposvári egyházmegye megalapítása óta az utóbbi egyházmegye csurgói esperesi kerületéhez tartozik. Az inkei templom építészeti értéke miatt helyi védelem alatt áll.[13]
Itt született 1942. augusztus 4-én Ferincz István szlavista filológus, c. egyetemi tanár.
1920-tól 1945-ig itt élt Padányi Sándor (Zalaszentiván, Zala vármegye, 1884. szeptember 16. – Darvaspuszta, 1945. március 31.) plébános. 1930-ban lett a község első plébánosa, 1945-ben a községet ostromló szovjet csapatok bevonulásukkor a református iskola udvarára hurcolták, megkínozták, megölték, majd holttestét egy trágyadombra dobták. Hetek múlva testvérhúga vitte át a temetőbe. Végül az inkei templomban a Szűz Mária-oltár elé temették. Emlékét a KGB által ártatlanul és kegyetlenül kivégzett 6 falubelijével együtt 2002 óta emléktábla őrzi.
Itt született 1956. október 28-án Dr. Somogyi Ferenc közgazdász, tanár, tanszékvezető. 1982 óta rendszeresen publikál, a magyar emberitőke-állomány állapota és az ökológiai kihívás témakörökben.
