Vörs

Vörs
Vörs címere
Becenév: A Kis-Balaton fővárosa
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Marcali
Jogállás	község
Polgármester	Deák Tamás (független)[1]
Irányítószám	8711
Körzethívószám	85
Népesség
Teljes népesség	456 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	21,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	113 m
Terület	22,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 39′ 46″, k. h. 17° 16′ 14″46.662888888889, 17.27045Koordináták: é. sz. 46° 39′ 46″, k. h. 17° 16′ 14″46.662888888889, 17.27045
Vörs Pozíció Somogy vármegye térképén
Vörs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vörs (horvátul: Verša) község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.

Hivatalosan, levédetve „a Kis-Balaton fővárosa”. Vörsön található Európa legnagyobb templomban épített beltéri betleheme, amely a karácsonyi ünnepek idején több tízezer látogatót vonz a településre. A Szent Márton Európai Kulturális Útvonalat az Európai Tanács 2005-ben kiemelkedő jelentőségű európai kulturális úttá nyilvánította. Vörs az ennek nyomán kialakított Via Sancti Martini hálózat egyik állomása. Vörsön megtekinthető még Magyarország első vidéki tűzoltómúzeuma és a híres vörsi tájház ia.

Érdekességként elmondható, hogy a falu 2000-ben országos tűzoltótalálkozót szervezett, 2001-ben az első kihelyezett kormánygyűlés helyét adta, vendégül látva az 1998-2002 között hivatalban lévő első Orbán-kormány tagjait és Orbán Viktor miniszterelnököt.

Fekvése

Vörs Somogy vármegye északnyugati csücskében fekszik, a térség fő turisztikai célpontjai közül Keszthelytől 12, Hévíztől 17, Zalakarostól pedig 20 kilométerre található. Közigazgatási területének legészakibb pontja alig 300 méterre van a Balaton partvonalától.

A közvetlenül határos települések: északkelet felől Balatonszentgyörgy, délkelet felől Tikos, dél felől Szegerdő és Főnyed, délnyugat felől Balatonmagyaród, nyugat felől Zalavár, északnyugat felől pedig Fenékpuszta (Keszthely déli településrésze).

Megközelítése

Északi határszéle mellett halad el az M76-os autóút és a 76-os főút is, lakott területe vonatkozásában azonban a község zsáktelepülésnek minősül, mivel aszfaltozott úton csak a 7501-es útból leágazó 75 102-es úton (települési nevén Kossuth Lajos utcán) közelíthető meg.

Vonattal a Budapest–Murakeresztúr-vasútvonalon érhető el, amelynek egy megállóhelye van itt. Vörs megállóhely a belterület nyugati széle közelében helyezkedik el, közúti elérését a falu központja felől egy önkormányzati út biztosítja.

Története

Vörs Árpád-kori település. Nevét 1293–1364 között említették először oklevelek mint a Hahót nemzetség Buzád ágának birtokát. 1496-ban a Csányi családnak volt itt földesúri joga. Az 1536. évi adólajstromban Wers írásmóddal szerepel. 1563-ban a török kincstári adólajstrom szerint csak 6, 1573–1574-ben pedig csak 4 házból állt. Birtokosai 1583-ban Csányi Bernát, 1598–1599-ben János, 1626–1627-ben Bakó Farkas, 1660-ban pedig Sárkány Miklósné voltak. 1703 körül pedig már Festetics Pál birtokában találjuk. 1715-ben csak 8 háztartást írtak benne össze. 1726–1733-ban Festetics Kristóf, 1767-ben Csányi Ferenc, Imre és Györgyné, 1776-ban pedig Csányi Ferenc és Imre birtoka volt, a 19. század elején pedig gróf Festetics György és Sallér Judit, a 20. század elején herceg Festetics Tasziló volt a nagyobb birtokosa.

A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.

1910-ben 1005 lakosából 1004 magyar, ebből 987 római katolikus, 11 izraelita volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Farkas László (független)^[3]
• 1994–1998: Farkas László (független)^[4]
• 1998–2002: Farkas László (független)^[5]
• 2002–2006: Farkas László (független)^[6]
• 2006–2010: Farkas László (független)^[7]
• 2010–2014: Farkas László (független)^[8]
• 2014–2019: Deák Tamás (független)^[9]
• 2019–2024: Deák Tamás (független)^[10]
• 2024– : Deák Tamás (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	459	482	479	511	452	482	469	456
	2013	2014	2015	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 6,6% németnek, 1,9% cigánynak, 0,2% örménynek mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,7%, református 1,2%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,5% (29,9% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 77,4%-a vallotta magát magyarnak, 13,9% németnek, 3,7% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,4% volt római katolikus, 2,1% református, 1,7% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 2,1% egyéb katolikus, 6,6% felekezeten kívüli (35,7% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei

Európa legnagyobb Betleheme

A legelső Betlehem 1948-ban lett megépítve. A falubeliek kezdeményezésére lebontották ideiglenesen a Jézus Szíve oltárt a templomon belül, majd annak helyére egy kisebb Betlehemet építettek. Ma már több mint 60 négyzetméteren meg lehet tekinteni a gipszből, emberi és állati figurákat leszámítva csak természetes anyagokból készülő óriási Betlehemet. A minden évben teljesen máshogy berendezett építmény az adventi időszakban több tízezer embert vonz. A beltéri betlehem a Szent-Márton templomban található

Avar–magyar temető

Az avar–magyar kontinuitás egyik bizonyítékaként tartják számon, Költő László régész tárta fel.

Szent Márton-templom

Szent Márton tiszteletére szentelt, ma műemléki védelem alatt álló római katolikus templom 1820-ban épül késő barokk stílusban,^[13] nevezetes barokk stílusú tornyát 1845-ben kapta. Mai formáját 1906-ban nyerte el. Főoltárának közepén Szent Márton könyvet és fehér ludat tartó szobra áll. A kereszthajóban az Amiens-i jelenetet ábrázoló modern üvegablak van. A templom előtti Szentháromság-szobor talpazatán Szent Domonkos, Szent Vendel és a kezét áldásra emelő Szent Márton püspök szobra látható. 1948 óta advent első vasárnapjára a templomban építik fel Európa legnagyobb természetes anyagokból, mohából, zuzmókból, élethű figurákból készülő beltéri híres betlehemét, amely Európa egyik, ha nem a legnagyobb templomon belüli betleheme.^[14]

Talpasház (tájház)

A híres vörsi tájház története 1961-ig vezethető vissza, akkor még 6 darab füstőskonyház talpasház volt található a Dózsa utcában. A jelenleg egyedül maradt Talpasházat 2015-ben az oktatási és Kulturális Minisztérium Vendégváró tájházak című pályázat keretének köszönhetően felújított utolsó ház. A Kis-Balaton hagyományos használati eszközeit, elsősorban a népi halászati módszerekhez kapcsolódó szerszámokat, a táj népi építészetét, a lápból élő pákászok életmódját ismerhetjük meg a talpasházat meglátogatva.

Tűzoltómúzeum

Magyarország első vidéki tűzoltómúzeuma, amely 1983-ban nyílt meg a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Somogy megyei tűzoltó parancsnokság és a budapesti Tűzoltó Múzeum összefogásával. A terem középpontja igazi ritkaság, egy Geittner és Rausch-féle kézi működtetésű kocsifecskendő és egy Köhler-féle benzinmotoros szer található a sok már különleges tárgy mellett.

A gólya, a település egyik szimbóluma

A Vörsön fészkelő fehér gólyák egyike a 2000-es években azzal vált híressé, hogy 13 éven keresztül minden tél végén az első Magyarországra érkezett gólya volt. Érkezési időpontja ebben az időszakban február 23-26 között volt; a helyiektől idővel saját nevet is kapott, Charlie-nak nevezték el.^[15] 2020 február 11-én ismét Vörsön szállt le a Kele névre elkeresztelt – szintén Fekete István, a berki ember név után elkeresztelt Tüskevár ABC melletti fészekben – Magyarország első gólyája. ^[16]

A bödönhajókészítés központja

A balatoni halászokat a 19. században Vörs látta el bödönhajóval, mivel a környékbeli erdőkben „csónaknak termett” évszázados tölgyeket találtak. Ebben a században – 30-40 évig – egyedül Vörsnek voltak olyan erdői, hogy a Balaton halászatához szükséges bödönhajó szükségletét egymaga el tudta látni. Ezért Vörsön mindenhol lehetett ilyen halászhajót találni, pedig a 19. század végén már egyetlen másik balatonmelléki faluban nem volt fellelhető. Végül ahogy a technológia fejlődött, már a vörsiek sem készítettek új hajókat. A történelemkönyvek szerint Szabó János készítette az utolsó bödönhajókat 1897-ben Vörsön keszthelyi halászok számára.^[17]

Gulyás József sírja

Az 1920-as években Vörs világszinten is látogatott volt a madártannal foglalkozó szakemberek, az ornitológusok számára, ugyanis Gulyás József, Magyarország első nemzeti parki alkalmazottja itt lakott. A vörsi halászt 1922-ban nevezték ki a kis-balatoni kócsagtelep megőrzésére. A neves kócsagőr a mai természetvédelmi őrök elődjének tekinthető. Az ő munkásságának köszönhető, hogy a Kis-Balaton kócsagállománya megmenekült.^[18]

Vörs az irodalomban

• Vörs az egyik helyszíne Lipták Gábor A feltámadt betyár című, s a balatonfüredi író Amiről a vizek beszélnek című novelláskötetében szereplő novellájának.
• Fekete István Hajnal a Nádban című versét Vörsön írta 1953-ban.
• Vass Krisztián Kis-Balatoni Krónika

Jegyzetek

1. Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
5. Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
6. Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
7. Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
8. Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
9. Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
10. Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
11. Vörs Helységnévtár
12. Vörs Helységnévtár
13. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. november 27.)
14. Így épül a híres vörsi betlehem. kapos.hu, 2015. november 26. (Hozzáférés: 2015. november 27.)
15. Vigmond Erika: Meghalt Charlie, a vörsiek híres gólyája. sonline.hu, 2011. március 30. [2019. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
16. Ismét Vörsön szállt le Magyarország első gólyája, Kele. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
17. Bödönhajó története és készítése. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
18. A nagy kócsag megmentése és Gulyás József kócsagőr története. (Hozzáférés: 2023. augusztus 18.)

További információk

• A vörsi betlehem honlapja
• Vörs a Via Sancti Martini honlapján
• A vörsi tájház a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján
• Vörs az utazom.com honlapján
• Vendégváró – Vörs

Kapcsolódó szócikkek