Somogy vármegye déli részén, Barcstól délkeletre, Szentborbástól északra, Lakócsától nyugatra, a Dráva folyó és a horvát határ mellett fekszik. A szomszédos települések a határ magyar oldalán: északnyugat felől Drávagárdony, észak felől Potony, kelet felől Lakócsa, délkelet felől pedig Szentborbás. A határ túloldalán a legközelebbi település a horvátországi Detkovac(Detkovac).
Megközelítése
Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egy útvonalon közelíthető meg, az 5804-es útról Potony központjában leágazó 58 163-as számú mellékúton. Egy rövid szakaszon a határszélét követve húzódik az 5825-ös út Szentborbás és Lakócsa közti szakasza, de a községhez tartozó lakott helyeket nem érint.
A településen áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek a Drávatamási és Drávasztára közti 3. számú etapja érinti a falut.[4]
A falu lakott hely volt a középkorban is, erre utal többek között, hogy katolikus temploma a 15. századból való. Ezt a gótikus templomot építették át 1750-ben barokk stílusban. Az 1772. évi megyei összeírás már úgy említette, hogy a lakosság a horvát nyelvet beszéli. Az itt élő horvátság nemzetiségi kultúráját a szomszéd faluban, Lakócsán a tájház mutatja be.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,1%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 58,5% horvátnak, 2,1% németnek, 1,5% románnak mondta magát (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,4%, református 3,6%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 5,1% (9,7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 44%-a vallotta magát magyarnak, 57,7% horvátnak, 2,1% németnek, 0,4% lengyelnek, 0,4% görögnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,8% volt római katolikus, 3% református, 0,4% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 2,1% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (22,6% nem válaszolt).[14]
A lakosság horvát részének nyelvjárására jellemző, névmás szerint az ún. „kaj” nyelvjárást beszélik, tehát ezért nevezik őket kajkávácoknak. A mellette lévő Szentborbáson és Lakócsán élő horvát kisebbség is a kájkávácok közé tartozik.[15]
